Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Nagyon örvendek, hogy fellendülőben van azon technológiák kutatása, amelyek lényegesek ahhoz, hogy a szupergyors internet mind az 500 millió európai polgár otthonába és munkahelyére eljusson. E technológiák döntő szerephez juthatnak a széles sávú adatátvitel iránti európai igények távlati kielégítésében.”
A kutatási projektek mindegyike arra összpontosul, hogy az összetevők (például adóvevők, jelerősítők és routerek) és az információs technológiai rendszerek hogyan nyújthatnak a lakossági előfizetőnek legalább 1 gigabit/másodperc sebességű adatátvitelt úgy, hogy eközben csökkenjen a supergyors széles sávú kapcsolat működési költsége. Olyan technológiák kifejlesztése tehát a cél, amelyek többletkiadás nélkül nyújtanak gyorsabb szolgáltatást az ügyfélnek.
A Bizottság a projekteket harmadrészben finanszírozza, a maradékot pedig a nemzeti finanszírozó hivatalok állják. A közös megközelítésnek köszönhetően a részt vevő országok sokkal gyorsabban tudják kiépíteni széles sávú hálózatukat, hiszen közös erőfeszítésekkel hatékonyabban érhető el a piaci elterjedéshez szükséges kritikus tömeg.
A tizenhárom különálló kutatási projekt együtt alkotja a Piano+ kezdeményezést, amely az ERANET+ projektjeinek egyike, és az Európai Bizottság hetedik kutatási keretprogramjának részét képezi.
Példák projektekre
Az ADDONAS projekt a szupergyors széles sávú áramkörök kapcsolási technológiáinak optimalizálásával igyekszik javítani a mobil videoalkalmazások és a valós idejű alkalmazások, például a felhőalapú szolgáltatások minőségét. Ezáltal az adatforgalom a szükséges rendeltetési helyekre korlátozható, amivel kiküszöbölhetők a routerek teljesítményét rontó szűk keresztmetszetek. A szóban forgó technológiának ugyanakkor az is célja, hogy a szolgáltatók és a felhasználók energiaszámlája több mint 50%-kal csökkenjen.
Az ALOHA projekt a széles sávú félvezetők (például az optikai lézerek) átviteli kapacitásának növelésére irányul, hogy ezáltal lehetővé váljék a szupergyors adatátvitel. A cél az, hogy az átviteli sebesség 10 gigabit/másodpercre vagy a fölé emelkedjen, és hogy a gyorsabb lézerkomponensek hamar a tömeges piaci elterjedés szakaszába lépjenek.
A TUCAN projekt olyan, hangolható adóvevő készülékek (vagyis változtatható működési hullámhosszal rendelkező lézerek) költségtakarékos megvalósítására alkalmas technológiák kidolgozására irányul, amelyek eleget tesznek a hozzáférési hálózatok vonatkozásában kitűzött költségcéloknak, ugyanakkor színvonalas teljesítményt nyújtanak és mérséklik az energiaszükségletet. A jelenlegi hálózatok állandó hullámhosszú lézerekre vannak kialakítva, lézerenként kevesebb mint 10 EUR költségszinten, de nem alkalmasak gyors (1–10 gigabit/másodperc sebességű) ügyfelenkénti adatforgalom kezelésére, a szupergyors hálózatok esetében pedig erre van szükség.
A SEPIANet projekt keretében a jövő hálózat-hozzáférési termékeihez kívánnak optikai komponenseket, modulokat és alrendszereket kifejleszteni a beágyazott elektrooptikai nyomtatott áramkörök olyan technológiáinak alkalmazásával, amelyek révén jelentősen csökkenthető az energiafogyasztás és növelhető az energiahatékonyság és a sávszélesség, ez ugyanis a jelenlegi, rézalapú hálózat-hozzáférési rendszerekkel nem lehetséges.
Előzmények
A fotonika olyan, stratégiai jelentőségű technológia, amely számos ágazatban, így a hírközlésben (azon belül a szupergyors internet-hozzáférés területén), a világítástechnikában és az orvosi alkalmazások területén is serkenti az innovációt.
A szupergyors széles sávú hozzáférés egyre fontosabb Európában, ahogy növekszik a sávszélesség-igényes szolgáltatások iránti kereslet. Az új szórakoztatóipari és szakmai szolgáltatások – például a nagyfelbontású és a „háromdimenziós” televízió, az okostelefonokkal történő zene- és videóletöltés, valamint a videokonferencia-eszközök – sokkal gyorsabb internetkapcsolatot igényelnek, mint amely Európában jelenleg általában elérhető.
A kutatási projektekről itt talál bővebb információt:
http://www.pianoplus.eu/projects.html
A digitális menetrenddel foglalkozó weboldal: http://ec.europa.eu/digital-agenda
Neelie Kroes honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/
