Ezért van rá szükség
„A felhívás indokoltsága és célja” című fejezetben a következőket olvashatjuk:
Nemzetközi és hazai szinten is az elektronikus egészségügyi megoldások alkalmazásának végső célja a lakosság egészségi állapotának javítása. A 2014-2020-as elektronikus egészségügyi fejlesztési program egyik kiemelt területe a rendszerben elérhető adatok szabványos reprezentációjának megteremtése, a strukturáltan tárolt adatok arányának és a bevont adatkörök mennyiségének növelése.
Az adatgyűjtés kiterjesztésének legfontosabb célja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi fejlesztése. Míg a 2007-2013-as támogatási ciklus programja a meglévő folyamatok elektronizálását szolgálta, a 2014-2020-as időszakba ezekre építve, értéknövelt szolgáltatások kerülnek bevezetésre.
Az adatok másodlagos hasznosítása is kiemelt figyelmet érdemel. Egyre inkább terjed az a szemlélet a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban, hogy az egészségügyi adatok a közösségi vagyon részét képezik, amelyeknek az adatvédelmi irányelvek maximális betartása melletti hasznosítása az ellátórendszer működtetést felügyelő szervezetek feladata és felelőssége. A modern adatbányászati módszereknek az egészségpolitikai döntéshozatalt, a tudományos kutatást, és esetlegesen az üzleti célú felhasználást is támogatniuk kell.
Az elkövetkezendő években fel kell készülni arra, hogy a betegek állapotára vonatkozó adatok nem kizárólag az ellátórendszer szereplőinél keletkeznek. Egyre több „viselhető”, az élettani paramétereket mérő eszköz megjelenése várható, és a mérési eredmények közvetlenül kerülnek majd be a személyes egészségi adattárakba (PHR – personal health record). Fontos a szabályozási kérdések szem előtt tartása és a keretek kidolgozása: mennyire lehet ezeket az adatokat figyelembe venni a gyógyításban, hogyan történik ezen adatok felhasználása, milyen adatkezelési gyakorlatot folytatnak az ilyen szolgáltatásokat nyújtó intézmények.
Mivel a betegségekkel és kórállapotokkal kapcsolatos információszerzés legfontosabb forrása az internet, ezért a fentieken túl a 2014-2020-as programnak foglalkoznia kell a lakosságnak nyújtott internetes tartalomszolgáltatással is. Szintén megkerülhetetlen az ellátórendszer informatikai infrastruktúrájának, valamint az informatikai szolgáltatások biztonságának fejlesztése is.
Önállóan támogatható tevékenységek
-
Előzetes felmérés az egyes bevezetendő szolgáltatások hatásai és hasznosulásai kapcsán.
-
Egyedi szoftverfejlesztések és beszerzések az új funkciók elérése érdekében.
-
Licenszek az egyes szoftverek működése érdekében.
-
Különféle technológiákhoz IT, egészségszakmai, valamint speciális jogi szolgáltatások igénybevétele.
-
Hardverbeszerzés az egyes szolgáltatások erőforrásigényeinek kielégítése, valamint a biztonságos adattárolás, csatlakozás és adattovábbítás érdekében.
-
Képzések és továbbképzések – kizárólag a jelen konstrukció tekintetében – a fejlesztések minél mélyebb rögzülése érdekében.
-
Lakossági és célcsoporti disszemináció az egyes szolgáltatások megismertetése érdekében; ehhez kapcsolódóan márkastratégia kidolgozása és kampányterv kidolgozása és megvalósítása.
A forrás
A 20 milliárd forintból az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében 14 milliárd, a hazai költségvetés terhére 6 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás maximális összege. A forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
További részletek az alább letölthető felhívásban.
Kapcsolódó fájl elérhető itt.
