A The Guardian közölte a McKinsey & Company éves, menetrend szerint megjelenő tanulmányát, ami arról számolt be, hogy mely munkák vannak veszélyben az automatizálás miatt, de arról is képet adott, hogy mely hivatások űzői vannak bebiztosítva az elkövetkezendő évtizedekben.
A robotizált jövőt abszolút túlélő professziókat három csoportba lehet osztani. Az első a valódi kreativitást igénylő munkák, a második az olyan foglalkozások, amelyek során komplex emberismeretre, intuícióra van szükség, míg a harmadik csoportba azok a munkakörök tartoznak, amelyek szinte 0-24-es szolgálatot igényelnek. De lássuk szépen sorjában.
A kreativitást igénylő professziók, mint például a művész, az író, a tudós, soha nem lesz automatizálható. Az ösztönös kreativitást nem lehet beleprogramozni a mesterséges intelligenciába, legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint. Ugyanúgy, ahogy az emberek motivációinak, érzelmi világának megértését sem. Így a gondozó, segítő, terapeuta foglalkozások sem lesznek kiválthatók.
A harmadik csoportba sorolt foglalkozások a fenti kettőhöz mérten kissé kakukktojásnak számítanak, mert ide azok tartoznak, amelyek a kiszámíthatatlanságon alapulnak, ilyen például a vízvezeték-szerelés. Tényleg.
Százalékos lebontás
Nagyvonalakban tehát már képet kaphattunk arról, hogy mely szakterületek nem lesznek veszélyeztetve az elkövetkező évtizedekben, de konkretizáljunk kicsit. A McKinsey & Company kutatása szerint nem kell tartania az automatizációtól:
- a mentális egészséggel, szenvedélybetegekkel foglalkozó szociális munkásoknak, ápolóknak (0,3 százalék a valószínű automatizáció)
-a hivatásos terapeutáknak (0,35 százalék a valószínű automatizáció)
- a dietetikusoknak és a táplálkozási szakembereknek (0,39 százalék a valószínű automatizáció)
- az orvosoknak és sebészeknek (0,42 százalék a valószínű automatizáció)
- a papoknak (0,81 százalék a valószínű automatizáció)
A többiek, felköthetik a gatyát.
