Klausz Ferenc elmondta, hogy a világszinten mintegy 20 milliárd dollár bevételű felhőszolgáltatások piaca folyamatosan bővül. Az előrejelzések szerint évente legalább 30 százalékkal: 2015-re eléri a 70 milliárd dolláros értéket úgy, hogy az alkalmazások fele már a felhőben fut majd. Eközben a hagyományos informatikai piac csak évente 6,7 százalékkal nő.
Latin-Amerikában és Ázsiában már sokan használják a felhőszolgáltatásokat, amelyekhez 2014-re Amerika és Európa is felzárkózik. A két előbbi ország előnye most az, hogy korábban lemaradt az informatikai fejlesztésekben, és most átugrott több lépcsőt, így a legmodernebb technológiát használja – fejtette ki.
Magyarországon nem állnak rendelkezésre pontos adatok a szolgáltatás elterjedtségére és értékére, de a becslések szerint a felhő-piac 2010-ben elérte a 11 milliárd forintot. Ebből az alkalmazás-szolgáltatás, szoftverszolgáltatás 1,6 milliárdot tett ki. Szakértők a felhőpiac 30 százalékos növekedését várták 2011-re.
Klausz Ferenc szerint az informatikai és távközlési szolgáltatók között egyre jobban elmosódik a határ. A társaság pedig azért lép be az informatikai piacra, mert úgy véli ez a piac jelentős bevételt hozhat. Konkrét összeget ugyanakkor közölt.
A felhőszolgáltatás egyik nagy előnye, hogy bárhonnan bármikor elérhető, és olcsóbb, mint a hagyományos informatika. A trend az, hogy miközben egyre több szolgáltatást nyújt a felhő, és egyre több információt tárolnak a távoli elérésű szervereken, a helyi eszköz egyre kevésbé lesz okos, hiszen nem is tárolnak rajta adatokat.
A Telenor számításai szerint egy vállalkozás esetében az informatikai költségek 53 százalékát az infrastruktúra kialakítása, működtetése viszi el, 36 százalékot a meglévő alkalmazások karbantartása, további 11 százalékot pedig az újak fejlesztése. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a számítógépek kapacitását csak kevés helyen használják ki teljesen, nem beszélve arról, hogy éjszaka nem is működnek.
