A televízió a legnépszerűbb médiatípus, de a fiataloknak már az internet az elsődleges napi szinten használt médiaeszköz, így ebben van a legnagyobb növekedési potenciál - derült ki a Századvég Médiaműhely októberi kutatásából. A kutatás megállapítja, hogy a magyarok médiahasználatát toronymagasan a televízió uralja. A választópolgárok 85 százaléka naponta vagy majdnem mindennap néz tévét, az ugyanilyen gyakorisággal rádiózók aránya 62, az újságolvasóké 57 százalék. Az internetet a lakosság 40 százaléka használja napi rendszerességgel, de magas azoknak az aránya (42 százalék) is, akik soha nem kapcsolódnak a világhálóra - mutat rá az elemzés.
A Századvég megvizsgálta, hogy kik adják az egyes médiatípusokat mindennap vagy csaknem mindennap használók csoportját, vagyis az úgynevezett aktív médiafogyasztókat. A legfiatalabbak (18-29 év) körében sokkal több a naponta internetező (94 százalék), mint az aktív tévénéző (61 százalék), rádióhallgató (49 százalék) vagy újságolvasó (34 százalék). Az aktív televíziózás ezzel szemben a legidősebbek kedvenc időtöltése, a 60 év feletti korcsoportban 93 százalékos a mindennap vagy majdnem mindennap televíziózók aránya.A kutatás megállapítja, minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy az internetet gyakrabban használja, és minél idősebb, annál sűrűbben néz tévét. Miközben tehát a televízió befolyása megkérdőjelezhetetlen, a médiafogyasztók következő generációját jelentő fiataloknak már nem a televízió, hanem az internet az elsődleges, napi szinten használt médiaeszköz - hangsúlyozza a Századvég.
Úgy fogalmaznak, leginkább a 30 és 39 év közöttiek tekinthetők a legkiegyensúlyozottabb médiafogyasztóknak, mert "ők mindent és mindenből sokat fogyasztanak". Ennek egyik lehetséges oka, hogy "ez a generáció még nem teljesen az internetes érában szocializálódott", még közel állnak hozzá a tradicionális médiatípusok, de viszonylag fiatalon sajátíthatták el az internet használatához elengedhetetlen technológiai alapismereteket, ezért a hagyományos és az új médiát egyaránt szívesen használják - véli a Századvég.
Megjegyzik, hogy a napi szintű médiafogyasztók között a fővárosban is a televíziózók vannak többségben, de Budapesten több az aktív internetező, mint az aktív rádióhallgató vagy újságolvasó.
Az internet "megosztó jellegű médiatípus": a fontosságát firtató kérdésre többen adtak maximális, 10-es osztályzatot (14 százalék), mint a rádióéra (10 százalék) vagy az újságéra (12 százalék), de azok is jóval az átlag felett képviseltették magukat, akik úgy érezték, semmi szükségük a netre (40 százalék) - derül ki a kutatásból. Hozzátették, mindez azt mutatja, hogy mivel a társadalom jelentős része nem vagy csak alig jut hozzá az internethez, úgy gondolja, "jól megvan nélküle", nincs rá szüksége.
Bizonyos értelemben trendfordulót jeleznek azok az adatok, amelyek a 30-49 évesek médiafogyasztása és médiakötödése közötti összefüggést írják le - hívja fel a figyelmet a Századvég. Kifejtik: bár ebben a korosztályban jóval több az aktív televíziónéző, mint az internetező, mégis sokkal fontosabbnak gondolják az internetet, mint a tévét. Sőt a 30 és 49 év közötti korosztály összességében bármely más felületnél fontosabbnak tartja az internetet, még akkor is, ha kevesebbet használja - áll a Századvég kutatásában.
A telefonos, kérdőíves közvélemény-kutatásban október 20. és 28. között 800 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korút kérdeztek meg.
