A kutatás készítői azt vizsgálták, hogyan alkalmazzák a kkv-k az online eszközöket a nemzetközi kereskedelemben.
A részvétel kihívást jelent mind a magyar, mind a nemzetközi kis-és középvállalatoknak. Épp ezért a kkv-k alacsony hányada foglalkozik nemzetközi kereskedelemmel: Magyarországon mindössze 19% teszi ezt, ami megegyezik a globális átlaggal.
A magyar vállalatok hatékonyabban használják az online eszközöket, mint nemzetközi társaik. Míg Magyarországon az exportőrök 75%-a egyetért abban, hogy az online eszközök használata a nemzetközi kereskedelemben növeli bevételeit, addig globálisan ez az arány csupán 58%.
A nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó kkv-k magabiztosabbak és nagy valószínűséggel több munkahelyet is teremtenek. Magyarországon az exportőrök 29%-a hozott létre munkahelyeket az elmúlt hat hónapban, és felük további munkahelyeket szeretne létrehozni a következő fél évben, miközben a nemzetközi kereskedelemben részt nem vevő cégek esetében ez az arány csupán 19% és 35%.
Ez derül ki a Future of Business című felmérés legújabb kiadásából, amely a Facebook, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Világbank együttműködésével készült.
Részletes adatok: a magabiztosság jót tesz
Magyarországon a külkereskedelemben résztvevők (exportőrök, importőrök) 70%-a elégedett jelenlegi üzleti helyzetével, míg a hazai piacon mozgó vállalatok esetében ez az arány csupán 61%.
Kisebb különbség figyelhető meg a cégek jövőképe esetén: míg a nemzetközi kereskedelemben résztvevők 83%-a, a magyar piacon tevékenykedők 80%-a pozitív a saját jövőjét illetően. A vállalatok magabiztossága hatással van a munkahelyteremtésre is: a nemzetközi kereskedők 29%-a, míg a hazai piacon dolgozók 19%-a azt állította, hogy az elmúlt hat hónapban munkahelyet teremtett.
A következő fél évben az export és importőrök 50%-a tervez újabb munkahelybővítést, míg ez az arány 35% a csupán haza kapcsolatokkal, ügyfelekkel rendelkező vállalatok esetén. Nemzetközi szinten a nemzetközi kereskedelemben résztvevők 5 százalékponttal jobban bíznak vállalkozásukban és 10 százalékponttal nagyobb valószínűséggel teremtettek munkát, mint az import és export tevékenységet nem végző társaik.
A kutatás rámutatott, hogy az exporttal foglalkozó kkv-k üzleti modelljének egyik legfontosabb eleme a kereskedelem. Tíz vállalkozásból négyen állították azt, hogy a bevételük több mint 25%-a nemzetközi kereskedelemből származik.
Ezen vállalatok nemzetközi eladásai nagyban függnek az olyan online eszközök használatától, mint a webshopok, online fizetési lehetőségek és online ügyfélszolgálat. A nemzetközi és magyar exportőrök közel fele (45% és 42%) azt állította, hogy a nemzetközi értékesítések több mint 75%-a függ az online eszközöktől.
A magyar cégek sokat profitálnak az online eszközök adta lehetőségekből: azon magyar exportőrök közül, akik online eszközöket használnak a nemzetközi kereskedelemben, 75 százalék számolt be bevételnövekedésről, míg nemzetközi társaik esetében ez az arány csupán 58 százalék.
A meggyőző számok ellenére a nemzetközi kereskedelem kihívást jelent a kkv-k számára és épp ezért csak kis részük foglalkozik vele.
Magyarországon még az exporttal foglalkozók kétharmada (61%) is kihívásként tekint a nemzetközi kereskedelemre, míg a nemzetközi válaszadók 48%-a mondta ugyanezt.
A legfontosabb akadályoknak a válaszadók az “üzleti partnerkeresés nehézségét” (63%), “a piacra jutási korlátozásokat” (41%) és a “jogszabályokat” (38%) tartják. A kkv-k legkevésbé az “online értékesítést akadályozó rossz internetkapcsolat” (18%) miatt aggódnak.
