A BSA, illetve az amerikai, piackutatást is végző IDC nemrég végzett, közös - több országra kiterjedő - felméréséből kiderült, hogy a fejlődő országokban a felhasználók 46 százaléka gondolja úgy, hogy a fájlcserélő oldalakon letöltött szoftverek legálisak, míg a fejlett országokban ez az arány 21 százalék. Ugyanakkor a teljes válaszadók 71 százaléka ért egyet azzal, hogy a szoftver fejlesztőinek fizetni kell, ha termékeiket használni szeretnénk.
A felmérés szerint a szoftverkalózkodás káros hatásai az egész gazdaságban érezhetők. Az illegális szoftvereket használó cégek például jogosulatlan versenyelőnyhöz juthatnak a programokért törvénytisztelő módon fizetőkkel szemben.
A BSA tavalyi közlése szerint Magyarországon a személyi számítógépekre (PC) jogosulatlanul telepített szoftverek értéke éves szinten 24,5 milliárd forintot tett ki, és a PC-kre telepített szoftverek több mint 40 százaléka illegális másolat volt.
.jpg)
Egy másik cég, a Keystone Strategy fejlődő országokban végzett felmérése szerint a burjánzó szoftverhamisítás a helyi szoftverkészítőknek évi 2,9 milliárd dollárra rúgó kart okoz. Ha a szoftverek 5 éves életciklusát vesszük figyelembe, akkor az érték 14,4 milliárd dollár, amelyből a kelet-közép európai régió 1,8, Latin-Amerika 2,7, míg Ázsia és Óceánia 9,9 milliárd dollárral részesedik. A kelet-közép-európai régiót érintő 1,8 milliárd dolláros kár éves szinten 46 400 munkahely létrejöttét veszélyezteti az ipari szektorban.
Ugyanakkor a BSA-nak a PC-felhasználók körében végzett felmérése ellentmondásos eredményeket hozott: a kutatás szerint a felhasználók 71 százaléka támogatja a szellemi tulajdonjogok védelmét, ám 47 százalékuk illegális forrásból szerzi be a szoftvert.
