A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös közleményben azt írta: az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a hozzáférést a közérdekű adatokhoz, hiszen az Országgyűlés előtt lévő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.
A NAIH közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a közpénzekkel gazdálkodás átláthatóságának megteremtéséért fontos előrelépést jelentett az alaptörvény hatálybalépése, amely a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítését alkotmányos rangra emelte. Közölték, a jelenlegi jogszabályi környezet, így különösen az alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény a nyilvánosság szempontjából már nemcsak arra helyezi a hangsúlyt, hogy valamely szerv vagy személy közfeladatot lát-e el, hanem a nemzeti vagyonnal rendelkezésre és gazdálkodásra is.
A hatóság arra mutatott rá, hogy az alaptörvény, az állami vagyontörvény és a nemzeti vagyontörvény rendelkezéseivel irrelevánssá vált az állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok azon védekezése a közérdekű adatigénylés teljesítésének kötelezettségével szemben, amely szerint nem közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, hiszen nincs jogszabályban meghatározott feladatkörük. Jelezték, természetesen fontosnak tartják a közpénzek, a köztulajdon felhasználásának megismerhetőségét, ugyanakkor a szabályozásnak azt is szem előtt kell tartania, hogy azon közpénzből létrehozott cégek, amelyek piaci tevékenységet végeznek, nem kerülhetnek azért piaci hátrányba, mert ki kell adniuk minden adatot, amely a tevékenységük során keletkezett. Üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható üzleti érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat - fűzték hozzá.
Közölték, az új Ptk. javaslatának üzleti titkot szabályozó rendelkezése kizárólag azt határozza meg, hogy mi minősül üzleti titoknak, a kivételeket, amelyek eddig segítették a közpénzek felhasználásának megismerhetőségét, nem szabályozza. Ez azonban - írták - nem jelenti azt, hogy az üzleti titok részletszabályai, így a kivételek is ne kerülhetnek be más, így például az infotörvény módosítása révén e törvény rendelkezései közé.
"A javaslat most ismert szövegének változatlanul hagyása tehát akkor fogadható el, ha a jogalkotó gondoskodik a részletszabályok más jogszabályba illesztéséről" - áll a közleményben.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) figyelemmel kíséri a közpénzek átláthatóságával kapcsolatos szabályozás alakulását. A NAIH azt követően tette közzé álláspontját, hogy három civil szervezet közös levélben fordult Péterfalvi Attilához azt kérve: lépjen fel azért, hogy az új polgári törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát.
