Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2012.09.26

A szólásszabadság esete az üzleti érdekkel - Twitter: meghasonlás vagy üzleti stratégia

Alexander MacGillivraynek, a Twitter vezető jogtanácsosának meggyőződése, hogy a szólásszabadságáért vívott harc több, mint egy jó ötlet - valódi versenyelőnyt biztosít a cég számára. Ez a magyarázata annak, hogy miért költ annyit a Twitter pénzéből erre a célra, és miért tölt annyi időt a különböző tisztségviselők és hivatalnokok felkeresésére az Egyesült Államok határain belül és azokon túl.
    Augusztus végén például azért küzdött az általa vezetett jogi csapat a bíróságon, hogy ne kelljen eltávolítani az Occupy Wall Street (Foglaljuk el a Wall Streetet) tiltakozóinak Twitter-hozzászólásait. Egy héttel korábban indiai kormányzati tisztviselőkkel kelt birokra, azok ugyanis egyes bejegyzéseket lázító hatásúnak minősítettek. MacGillivray tavaly az igazságügyi minisztériummal is vitába keveredett: a tárca emberei a Twitteren kommunikáló WikiLeaks-támogatókat vadászták volna le.

A szólásszabadság esete az üzleti érdekkel - Twitter: meghasonlás vagy üzleti stratégia

https://twitter.com/amac


    "Igen nagyra értékeljük a jó hírnevünket, amelyet azzal érdemeltünk ki, hogy megvédjük és tiszteletben tartjuk felhasználóinkat - fogalmazott a The New York Times című amerikai lapnak. - Úgy gondoljuk, hogy ez rendkívül fontos a cégünknek, hiszen felhasználóink is erre gondolnak, amikor úgy döntenek, hogy más szolgáltatások helyett a Twittert fogják használni."

Terjeszkedés és tőzsdére vitel
    
    Persze ez nem mindig működik. És néha kínos, ahogyan összeütközésbe kerül más, kényszerítő elvekkel: a közvélemény "tűzoltófecskendőit" kellene jövedelmező üzletté formálni. És ez a kényszer még akutabbá válik a cég tőzsdére vitelével.
    A Twitternek kétféle nyomással kell szembesülnie. Egyrészt pénzt kell termelnie, mégpedig gyorsan, másrészt viszont meg kell őriznie a jó viszonyt azoknak az országoknak a kormányaival, ahol elérhető a szolgáltatás. A legtöbb Twitter-felhasználó ugyanis az Egyesült Államokon kívül él, és a cég már több irodát is nyitott - onnan nézve - tengerentúli helyszíneken.
    Ez az átalakulás még kifinomultabb munkát igényel. Egy olyan időszakban, amikor az internetes cégeket annyi felől igyekeznek ellenőrzésük alá vonni - arra vonatkozóan, hogy mit lehet mondani és csinálni online -, vajon a Twitter képes-e egyszerre megfelelni a személyes adatok védelme, a szabad véleménynyilvánítás és a nyereségesség elveinek?
    "Arra kell törekedniük, hogy pénzzé tegyék a birtokukba kerülő adatokat, és talán nem ajánlatos akadékoskodniuk - nyilatkozta a lapnak Ryan Calo, a Washingtoni Egyetem jogi professzora. - Nem hinném, hogy a Twitter le fog térni a választott útról, de elérkezett az ideje, hogy nagyon odafigyeljen rá."

Modellértékű lehet
    
    Jonathan Zittrain - aki egykoron tanára volt a jogtanácsosnak a Harvard Egyetem jogi karán - úgy véli, hogy az @amac twitteres azonosítója révén széles körben ismert MacGillivray számára mindez egyszerre kihívás és lehetőség, és akár hatással lehet az internetes iparág egészére is.
    "Ha @amac-nek sikerül megtalálnia a megfelelő utat, ez a vállalati felelősség egyfajta modelljeként szolgálhat az interneten, ahol egyre több és több kódot és tartalmat vonnak céges szabályozás alá" - írta erről Zittrain egy e-mailben.
    Mint hozzátette, MacGillivraynek nem csupán úttörőnek kell lennie ezen a területen, de úgy kell végrehajtania feladatát, hogy semmiben se fékezze a Twitter használatát: mintha egy, a levegőben száguldó repülőgép motorján hajtana végre komplett szervizt.
    Idén nyáron a Twittert el is érte egy turbulens vihar, amikor látszólag úgy tűnt, hogy megfeledkezik alapelveinek tiszteletben tartásáról.

Olimpia és mea culpa
    
    A cég egy rövid időre felfüggesztette egy brit újságíró, Guy Adams felhasználói fiókját, aki Twitter-bejegyzéseiben ismételten és élesen kritizálta az olimpiai közvetítések miatt a Twitterrel partneri kapcsolatokat ápoló NBC-t. (Az NBC - főleg a reklámbevételek növelése érdekében - rengeteg olyan olimpiai eseményt, amelyet az amerikai érdekeltségek miatt kulcsfontosságú lett volna élőben követni, sokszor csak jóval később adott le, mint ahogy azokra valójában sor került.)

A szólásszabadság esete az üzleti érdekkel - Twitter: meghasonlás vagy üzleti stratégia


https://twitter.com/guyadams


    Adams elhallgattatása közfelháborodást váltott ki (természetesen a Twitteren), a jogtanácsos pedig magyarázkodásra, bocsánatkérésre kényszerült, hogy csillapítsa a kedélyeket. A cég blogján bevallotta, hogy egy vállalati partnerkapcsolatokért felelős Twitter-alkalmazott figyelte Adams megnyilatkozásait, és ő tanácsolta az NBC-nek, hogy tegyen panaszt a cégnél. A Twitter azzal magyarázta Adams accountjának a felfüggesztését, hogy megsértette a szolgáltatási feltételek egyikét: nyilvánosságra hozta egy NBC-vezető e-mail-címét a Twitteren.
    MacGillivray elrendelte a jogosultság helyreállítását, és nyilvánosan is bocsánatot kért Adamstől. A Twitter számára "elfogadhatatlan" - mondta -, hogy vizsgálja a tweeteket, bár azt nem árulta el, hogy milyen büntetést kapott a szabályt megsértő alkalmazott.
    "Nincs és nem is lehet helye a Twitternél a tartalom proaktív monitorozásának és minősítésének, akárki legyen is a felhasználó" - jegyezte meg.
    Ez az NBC-kritikát illetően gyakorolt mea culpa egyben egy pertől is megvédte a Twittert - de hát végül is MacGillivray szerepe leginkább a tapasztalt vállalati jogászé…

Nyolcmilliárd dollárra teszik a cég értékét
    
    Ez a perpatvar azonban valamelyest rávilágít arra az identitásválságra, amellyel a Twitter szembesül: a kellemetlenkedő attitűdöt kellene egyeztetni az üzleti intelligenciával.
    És mivel nyolcmilliárd dollárra teszik a cég értékét, árgus szemek követik az üzleti stratégiát. A Twitternek az utóbbi időben sikerült növelnie hirdetési bevételeit, a Wall Street pedig a cég tőzsdére vitelére vár.
    MacGillivray ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy - akár egy információk közvetítésével foglalkozó hagyományos médiacégnek - a Twitternek is éles vonalat kell húznia a cég pénztermelő ága és a felhasználók generálta tartalom közé. Ő sajátosan mindezt az állami és az egyházi feladatok szétválasztásához hasonlítja.
    "Semmiféle üzleti érdek nem indokolhatja, hogy ítélkezni lehessen a tartalom felett - érvelt. - Ez ellentmond a vállalati érdekeknek, ellentmond annak a bizalomnak, amellyel a felhasználók tekintenek a szolgáltatásra."

    Más technológiai és kommunikációs cégek is többször megbotlottak a szólásszabadság és a személyes adatok védelme kérdéseinek kezelésekor. A Yahoo által szolgáltatott információk segítették hozzá 2005-ben a kínai hatóságokat egy újságíró elítéléséhez. A Google pedig 2010-ben kivonult Kínából, miután ottani hackerek egy ellopott védett számítógépes kód révén emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjaiba törtek be.
    A Google és a Twitter évente kétszer közzéteszi azt a listát, amelyet az egyes országok információkéréseiről állít össze - szemben a Facebookkal, amely nem közöl hasonló adatokat, ellenben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a felhasználók valódi nevüket használják. Ez a kritikusok megítélése szerint veszélyeztetheti a bizonyos országban tevékenykedő ellenzékieket, illetve azokat, akik mások számára népszerűtlen véleményeket fogalmaznak meg.

Hírnév - álnevek révén
    
    A Twitter ügyesen építette hírnevét a szólásszabadság védelmére - a népszerűtlen szövegek védelmét is vállalva. És rendíthetetlenül támogatta az álnevek használatát.
    Ez tette lehetővé, hogy az arab világ másként gondolkodói és a magukat Anonymous csoportként definiáló aktivista hackerek is használhassák. Érthető hát, hogy azokban az országokban, ahol szolgáltatásával jelen van, többször kellett szembesülnie kormányzati nyomással. Idén bejelentett szabályzata értelmében - amely a nemzetközi terjeszkedés jelentette új helyzetet igyekszik kezelni - bizonyos országokban csak külön kérésre távolítják el a bejegyzéseket, és csak akkor, ha azok sértik az adott ország törvényeit.
    Augusztusban robbanásközeli szituáció alakult ki, amikor indiai hivatalos szervek azt állították, hogy egyes Twitter-azonosítókat vallási gyűlölet szítására használnak. Megkérte a Twittert, hogy távolítsa el ezeket az accountokat. A Twitter törölt is mintegy fél tucat felhasználói fiókot, amelyeknél úgy találta, hogy megsértik a Twitter saját szabályát: főleg azokat, amelyek az indiai miniszterelnököt személyesítették meg.
    Ez a digitális kor valósága. A szuverén nemzeteknek megvannak a maguk törvényei, az internetes cégeknek meg a saját szabályai. És nem csak külföldön fordul elő, hogy a Twitternek konfliktushelyzetet kell kezelnie, és természetesen nem is mindig a Twitter kerül győztesen ezekből a helyzetekből.
    Az Egyesült Államokban a WikiLeaks-ügyben a kormány érvényesítette akaratát. A Twitter kimerítette a fellebbezési lehetőségeit, és a bíróság ez év elején elrendelte, hogy ki kell adnia az igazságügyi minisztériumnak három WikiLeaks-támogató adatait, illetve a Twitter chatjén egymásnak küldött üzeneteit.
    A cég azt állítja: különleges erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megvédje a felhasználók adatait. A hálózaton közzétett fotók a Twitter saját eszközeit használják, és nem tartalmaznak olyan további információkat, mint amilyen például a helyszín, kivéve, ha a felhasználó úgy dönt, hogy azt kifejezetten kéri. A helyre vonatkozó információ egyetlen kattintással elfedhető, egy törölni jelölt felhasználói fiók pedig 30 nap után véglegesen és visszavonhatatlanul törlődik.

Kétes értékű világhír a manhattani bírónak

    
    A Twitter arról is tájékoztatja a felhasználót, ha a bűnüldöző hatóságok kutatnak vele kapcsolatos információk után, kivéve azt az esetet, ha egy bíróság ezt kimondottan megtiltja számára.
    Az idei év legnagyobb csatáját egy manhattani bíróságon vívta a Twitter, amely elrendelte, hogy a társaságnak ki kell szolgáltatnia egy olyan brooklyni férfi összes Twitter-üzenetét, akit az Occupy Wall Street-tiltakozással kapcsolatos rendzavarással vádoltak. A bíró, Matthew A. Sciarrino Jr., erre kötelezte a vállalkozást.
    A Twitter tájékoztatta a brooklyni férfit, Malcolm Harrist, hogy a bíróság elrendelte: az általa kimondott szavak már nem az övéi. Harris azonnal a Twitterhez fordult, és világgá kürtölte ezt az információt.
    MacGillivray jogi csapata fellebbezést nyújtott be, azzal érvelve, hogy egy tweet a felhasználóhoz tartozik.
    "Annyi ember számára igyekszünk hasznossá tenni magunkat, amennyi számára csak lehet - zárta a The New York Timesnak adott interjút. - Vannak, akiknek a meggyőződése sokak szemében népszerűtlen: hangsúlyosan mérlegeljük, hogy mit jelent a Twitter az ő számukra."

MTI-Press
Következő esemény
2025.05.27 00:00