Az európai kormányok az utóbbi időben a közösségi média felületein elharapódzó iszlamista, antiszemita vagy éppen bevándorlóellenes radikális tartalmakat próbálják meg visszaszorítani a korlátozásokkal.
Az EB erőfeszítéseihez csatlakozó cégek megpróbálták kisebbíteni a megegyezés jelentőségét, amely szerintük mindössze kiterjesztése annak a tevékenységkörnek, amelyet amúgy is folytatnak. Az Egyesült Államokkal ellentétben Európa több országában a gyűlöletbeszéd számos formája - például a neonáci propaganda - tiltottnak minősül. Éppen ezért a nagyobb internetes vállalatok rendelkeznek az ország szerinti tartalomszűréshez szükséges technikai arzenállal.
Ennek ellenére aktivisták és szakértők aggódnak az internetes szólásszabadságot korlátozó kormányzati trendek miatt .
Daphne Keller, a Google volt tanácsadója és a Stanford Központnak az internet és a társadalom kapcsolatával foglalkozó főmunkatársa szerint ezek a példák más országokat is követésre ösztönözhetnek. "Ez a megegyezés felkeltheti az érdeklődését mindenkinek, aki bizonyos tartalmakat el akar távolítani az internetről" - mutatott rá.
Az uniós kódex az internetes vállalatok kezébe adja a döntés jogát arról, hogy egy adott országban mi tartozik a legális közbeszéd kategóriájába és mi nem. Ezáltal összemosódhatnak a határok a valóban illegális, illetve az adott cég szolgáltatásának igénybe vételekor megszabott tiltott tartalmak között, miközben ez utóbbi jóval szélesebb kategória.
"A bizottság valójában arra kéri ezeket a cégeket, hogy a hatóságok munkáját végezzék el" - vélekedett Estelle Masse, egy internetes jogokat védő csoport munkatársa. "A magatartási kódex (ezzel) a nemzeti jog fölé helyezi a vállalatok szolgáltatási feltételeit" - tette hozzá.
A megegyezés egyúttal a francia SOS Rasszizmushoz vagy a brit Közösségi Biztonsági Alapítványhoz hasonló civil szervezetek szerepét is növeli a gyűlöletbeszéd jelentése terén. Míg a kormányok csak hivatalos jogi kérvényt nyújthatnak be a cégekhez, ha el akarnak távolíttatni egy adott tartalmat, a közösségi médiafelületeken bármely felhasználó számára elérhető a tartalmak felülvizsgálatát kérő gomb.
A megegyezés "mindössze kötelezettségvállalás a politikánk betartatásának fejlesztésére" - mondta a Facebook egyik képviselője. Monika Bickert, a Facebook globális politikáért felelős munkatársa szerint a vállalat eddig is több millió jelentett tartalmat vizsgált felül hetente, és világszerte számos több nyelvű csoportjuk dolgozik ezen.
A szabad véleménynyilvánítás szószólói mindazonáltal úgy vélik, hogy az EU-kódex túlteljesítésre fogja kényszeríteni a cégeket, amelyek puszta elővigyázatosságból törölnek majd olyan tartalmakat is, amelyek egyébként nem ütköznének törvénybe.
"Veszélyes precedens áll előttünk" - vélte Danny O'Brien, az Elektronikus Szabadság Alapítvány nemzetközi igazgatója. A kódex "nem foglalkozik azzal, hogy a különböző nemzeti szabályozások különböző tartalmakat tartanak jogellenesnek" - mutatott rá.
A jelenlegi megegyezés részben hasonló aggályokat vet fel, mint az Európai Bíróság 2014-es döntése, amelynek értelmében az uniós állampolgárok kérvényezhetik a róluk szóló hivatkozások eltávolítását a Google-hoz hasonló keresőmotorokról - vontak párhuzamot aktivisták.
A törvény életbe lépése óta a Google több mint 1,5 millió internetes címet vizsgált meg az "elfeledettséghez való jogukat" követelők kérvényei nyomán - megvizsgálva, hogy melyik tartalmaz "mértéktelen" vagy "oda nem illő" információkat -, és az esetek 43 százalékában el is távolította az érintett hivatkozást.
Aggasztják a szakértőket és az aktivistákat az Európai Bizottság (EB) online gyűlöletbeszéd visszaszorítását célzó új magatartási kódexéhez hasonló, az internetes szólásszabadságot korlátozó trendek, amelyek szerintük kormányzati döntési jogköröket adnak a magánvállalatok kezébe. Az Európai Bizottság szigorú kötelezettségvállalásokkal járó új magatartási kódexét kedden a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft amerikai internetes óriásvállalat is aláírta. A szóban forgó cégek kötelezték magukat, hogy 24 órán belül felülvizsgálják a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos panaszok többségét, és szükség esetén eltávolítják a vitatott tartalmakat.
