A városok jövőbeli sikere összekapcsolódik a közlekedés és a mobilitás jövőjével, és egyben függ is tőle - derül ki a Visa és a Sapio Research A közlekedés jövője című, globális online kutatásából, amelyet a barcelonai Mobil világkiállításon (MWC) mutattak be.
A több mint 19 ezer fogyasztó megkérdezésével - akik 19 ország két legnagyobb városának valamelyikében élnek - készült kutatás rávilágít arra, hogy a fizetés bonyolultsága a legtöbb közösségi közlekedéssel kapcsolatos általános panasz oka; ha egyszerűbb lenne fizetni a közösségi közlekedés használatáért, az átlaghasználat 27 százalékkal nőne. A megkérdezettek 47 százaléka szerint problémát okoznak a különböző jegytípusok, 44 százaléka nem tudja mennyit kell fizetni.
A megkérdezettek kevesebb mint fele használ közösségi közlekedést munkába vagy iskolába járáshoz. A résztvevők felét frusztrálják a közösségi közlekedés használata során szerzett tapasztalatok. Egyharmaduk arra számít, hogy a következő öt évben nőni fog a közlekedéssel töltött idő. A válaszadók 46 százaléka szerint nő az ingázással töltött idő. A saját autót továbbra is elsődleges közlekedési eszközként használják mind ingázásra (60 százalék), mind egyéb utazásra (61 százalék). A vezetésben a parkolóhely keresés a válaszadók 64 százaléka szerint probléma.
A kutatók javaslata szerint a városok önkormányzatainak olyan élő adat-infrastruktúrába kellene befektetnie, ami alapvető a fogyasztói igényeket kielégítő technológiai megoldásokhoz, támogatja a valós idejű adatcserét. Zökkenőmentes fizetési élményt kellene teremteniük a városoknak a többféle eszközt használó ingázó utak támogatására. A kereskedelmi ökoszisztéma megtervezésénél a közlekedési rendszer minden szereplőjének figyelembe kell vennie az időseket, a bankszámlával nem rendelkezőket és banki szolgáltatásokhoz hozzá nem férőket is, hogy "senki ne maradjon az út szélén" - javasolták a kutatók. A mesterséges intelligencia és a Big Data kombinálása alkalmas a fogyasztási, mozgási adatok valós idejű elemzésére, ezért stratégiai partnerség kialakítását javasolják a városoknak.
A Visa a Stanford Egyetem kutatóit kérte fel, hogy a közlekedést érintő problémákra javaslatokat dolgozzanak ki.
A megkérdezettek kevesebb mint fele használ közösségi közlekedést munkába vagy iskolába járáshoz. A résztvevők felét frusztrálják a közösségi közlekedés használata során szerzett tapasztalatok. Egyharmaduk arra számít, hogy a következő öt évben nőni fog a közlekedéssel töltött idő. A válaszadók 46 százaléka szerint nő az ingázással töltött idő. A saját autót továbbra is elsődleges közlekedési eszközként használják mind ingázásra (60 százalék), mind egyéb utazásra (61 százalék). A vezetésben a parkolóhely keresés a válaszadók 64 százaléka szerint probléma.
A kutatók javaslata szerint a városok önkormányzatainak olyan élő adat-infrastruktúrába kellene befektetnie, ami alapvető a fogyasztói igényeket kielégítő technológiai megoldásokhoz, támogatja a valós idejű adatcserét. Zökkenőmentes fizetési élményt kellene teremteniük a városoknak a többféle eszközt használó ingázó utak támogatására. A kereskedelmi ökoszisztéma megtervezésénél a közlekedési rendszer minden szereplőjének figyelembe kell vennie az időseket, a bankszámlával nem rendelkezőket és banki szolgáltatásokhoz hozzá nem férőket is, hogy "senki ne maradjon az út szélén" - javasolták a kutatók. A mesterséges intelligencia és a Big Data kombinálása alkalmas a fogyasztási, mozgási adatok valós idejű elemzésére, ezért stratégiai partnerség kialakítását javasolják a városoknak.
A Visa a Stanford Egyetem kutatóit kérte fel, hogy a közlekedést érintő problémákra javaslatokat dolgozzanak ki.
