Világszerte egyre több város vezet be „smart” elemeket működésébe, bár az Accenture tavalyi tanulmányából az derül ki, hogy a világ városainak nagy része elvesztegeti az okos technológiákban rejlő lehetőségeket. Mivel a technológiai befektetéseknek sok esetben nincs azonnali, számszerűsíthető haszna, gyakran maguk a városok, országok sincsenek meggyőződve arról, hogy a beruházások valóban megtérülnek. Gátolja a változást az is, hogy a városok jó része külön-külön, egyedi projektek keretében fejleszti például egészségügyi, közlekedési, energetikai, közbiztonsági rendszerét.
Magyarországon 1996 óta folynak fejlesztések a települések intelligensebbé alakítására. Sajnos, nem mondható, hogy azóta gombamód elszaporodtak volna itthon az intelligens városok, aminek legfőbb oka, hogy a lakossági internet-hozzáférés és -használati tudás terén messze lemaradunk az uniós átlagtól. Elemzések szerint a hozzáférési és anyagi tényezők jelentősége mára lecsökkent, ám a motiváció, a felhasználási tudás hiánya továbbra is akadályt jelentenek.
A másik probléma a lakosság pc-ellátottsági szintje. Székesfehérvár és Győr a vezetők, ahol kiemelkedő az elektronikus ügyintézés aránya is. Ez a két város élen járt a digitális város kezdeményezések kidolgozásában: Székesfehérváron már 1996-ban létrejött a Digital Regia program, Győrben pedig 2001-ben megszületett az intelligens város fejlesztését szolgáló stratégia és operatív program. Nehezítik városaink okosodását a szűkös belső források is, melyeket pályázatos, főként európai uniós és hazai támogatásokkal próbálnak kiegészíteni.
Reményre adhat okot, hogy az IBM (amely Smarter Cities programja keretében már számos innovációt valósított meg a világ városaiban és utóbb Magyarországon is) felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt évben felmérést készített a hazai városok – Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya, Miskolc, Szolnok, Kőszeg, Győr, Debrecen, Nyíregyháza – informatikai infrastruktúrájáról. A kutatók a különböző, vizsgált dimenziók (oktatás, egészségügy, közbiztonság, közlekedés, önkormányzati szolgáltatások, víz- és energiagazdálkodás stb.) alapján rangsort is felállítottak közöttük, amelyben a dobogósok Szeged és Veszprém lettek, szorosan a nyomukban Székesfehérvárral.
A cél az volt, hogy miután képet kapnak a városok adottságairól és lehetőségeiről, illetve a már elért eredményeiről, mérlegelik a lehetséges fejlesztések irányait. A kutatás folyományaként számos konkrét lehetőség, projektjavaslat merült fel.
