A lengyel belügyminisztérium azonban a közelmúltban váratlanul kilépett a projektből, és Jacek Cichocki belügyminiszter elismerte, hogy „a projekt megbontja az egyensúlyt a biztonság és az állampolgárok szabadsága, magánélete között”. Ezzel igazat adott a média és egyes kutatók feltételezéseinek, amelyek szerint a tárca attól tart, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodáshoz (ACTA) hasonlóan az INDECT is nagy társadalmi tiltakozást válthat ki.
Orwell: 1984 (film)
Az egyik ellenzéki képviselő „nagy orwelli megfigyelőrendszernek” nevezte a megoldást, amely a Gazeta Wyborcza szerint is az állampolgárok széles körű megfigyelését szolgálná, nem csak a biztonság megszilárdítására lehetne használni. A személyi jogokat védő Panoptykon alapítványt is aggasztja, hogy olyan „kereskedelmi cégek is megvásárolhatják, amelyekre semmilyen demokratikus ellenőrzés nem vonatkozik”.
A projektet koordináló krakkói Bányászati és Kohászati Egyetem (AGH) szóvivője viszont jogosulatlannak nevezte a rendszer kritizálását, mert szerinte „ilyen alapon a létező városi monitoring is megfigyelésnek nevezhető”, az internetfigyelő alkalmazása pedig elsősorban a gyermekpornográfia kiszűrését szolgálná. Az AGH rektora azonban elismerte: a széles körű etikai felügyelet mellett nincs jogi szakértői csoport, amely az innovatív technológiák törvényességét ellenőrizhetné.
A kutatók folytatják a 2013 végéig lezárandó projekt fejlesztését. Abban reménykednek, hogy a politikai viharok ellenére a lengyel rendőrség mégis használni fogja az INDECT-et, amely iránt az Europol, a spanyol védelmi minisztérium és több uniós tagállam rendőrsége is érdeklődik.
A 15 millió eurós projektet 75 százalékban az Európai Unió finanszírozza.
