– Vissza kell állítani a fenntartható felzárkózás pályájára a magyar gazdaságot, mivel az egyensúly a válságok miatt felborult – hangsúlyozta a múlt héten Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke bemutatta a jegybank kiadványát, amely a stabilitás helyreállításához szükséges intézkedéseket 144 pontban foglalja össze, tizenkét fő területet érintve. Az egyik ilyen fő terület a munkaerőpiac.
A teljes foglalkoztatás fenntartása és a munkaerőhiány kezelése érdekében a jegybank tizenöt pontban fogalmazta meg a legfontosabb lépéseket. Magyarországon – hasonlóan a többi európai országhoz – kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok, mivel a népesség csökken, és az átlagos életkor pedig egyre magasabb.
A munkaképes korú lakosság 2010 óta 560 ezer fővel csökkent, az évtized végéig pedig további 360 ezerrel kevesebb potenciális munkavállaló lesz.
Jelenleg a munkaképes korú lakosság 73 százaléka foglalkoztatott. A 4,7 millió munkavállaló 2030-ra a népességcsökkenés miatt már 77 százalékos foglalkoztatottsági szintet jelentene. Alapvetően tehát egy demográfiai fordulatra lenne szükség, vagyis többen kellene hogy szülessenek, mint amennyien meghalnak. Ez a fordulat – noha hazánk jelentős eredményeket ért el a múlt évtizedben – ugyanakkor aligha következik be 2030-ig.
Úgy kell tehát fenntartani a teljes foglalkoztatottságközeli szintet, hogy a rendelkezésre álló potenciális munkaerő folyamatosan csökken. Éppen ezért mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy dolgozzon, amennyiben képesnek érzi rá magát. Ehhez tovább kell ösztönözni a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását, például magasabb munkavállalás után járó nyugdíjbónusszal. A hátrányos csoportok munkavállalását ösztönözné az adócsökkentés, valamint a vállalkozások támogatása.
A jegybank további munkaerő-tartalékot lát a külföldön élő magyarok hazacsábításában. A külföldön élő magyarokat kedvezményes kölcsönnel, a magyar cégek külföldi toborzásának elősegítésével, valamint jelentős béremeléssel lehetne ösztönözni. Az MNB szerint érdemes megfontolni a vendégmunkások toborzásának támogatását, például a foglalkoztatásukkal járó adminisztrációs terhek csökkentésével.
Nemcsak a munkaerő-tartalék közvetlen ösztönzésével, de a rugalmas munkakörülményekkel is ösztönözhető a munkába állás. Az MNB ezért kiemelten fontosnak tartja a távmunka ösztönzését és a home office-hoz szükséges infrastruktúra beszerzését a vállalatoknál. Ezzel csökkenthető a munkáltatók költsége, a foglalkoztatottaknál pedig javulhat a hatékonyság és a termelékenység.
Jobban ki kell használni a digitalizáció és az automatizáció előnyeit. A vállalkozásokat erőteljesebben kellene ösztönözni az ehhez szükséges beruházásokra. A digitalizáció ugyanakkor nem járhat munkahelyek elvesztésével, ezért a jegybank a dolgozók folyamatos továbbképzését is elkerülhetetlennek tartja, amelyet a felnőttképzés mellett a vállalati képzések is segíthetnek.
Nélkülözhetetlen az olyan felnőttképzési rendszer, illetve a képzésekhez nyújtott támogatási rendszer létrehozása, amely valóban ösztönzi a munkavállalót az élethosszon át tartó tanulásra. Ezzel jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Szintén elkerülhetetlen, hogy mindenki elsajátítsa az alapvető digitális készségeket rövid, gyakran induló, célzott képzésekkel.
Az MNB javasolja, hogy a vállalkozásoknál legyen kötelező az úgynevezett kötelező továbbképzési minimum, amellyel naprakészen tarthatók a munkavállalók szakmai készségei. Ehhez indokolt az állam hozzájárulása is, például meghatározott béren kívüli juttatási kerettel.
A nemzeti bank arra emlékeztetett, a XXI. században a „4T” szerepe felértékelődik, vagyis a tudás, a tőke, a tehetség és a technológia lesz a gazdasági növekedés forrása.
______
Forrás:
Magyar Nemzet- https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/05/az-evtized-kihivasa-lesz-a-munkaerohiany
