A jelentős olaj- és gázexportőr országot ugyanilyen vallási sokszínűség jellemzi: a lakosság 60 százaléka muszlim, 19 buddhista, 9 keresztény, 6,5 hindu, de taoisták, konfuciánusok és animisták is élnek Malajziában. A GDP a 2009-es válságot (-1,6 százalék) követően 2010-ben 7,2, 2011-ben 5,2 százalékkal nőtt, az egy főre jutó GDP 2011-ben 15600 dollár volt. Az 1980-as években az 1997-98-as délkelet-ázsiai pénzügyin válságig tartó komoly gazdasági növekedés következtében a számítástechnikai és a fogyasztói elektronikai eszközök gyártása vált az ipar fő ágazatává. Az erős kormányzati támogatásban részesülő információs társadalom és az ICT jelenlegi szintjét tekintve, a városállamokat és a kvázi-városállamokat (Bruneit, Hongkongot, Makaót és Szingapúrt) leszámítva, Malajzia a régió legfejlettebb országa.
2011 végén (az ITU adatai alapján) az internetezők száma a 61,7 százalékos penetrációt jelentő közel 18 millió volt, míg a Facebookot 2012. március végén 12365780-an használták (43 százalékos penetráció). A világháló elvileg 1992 óta hozzáférhető, az első nagy áttörés az ezredfordulót megelőző években történt, a userek száma folyamatosan nő azóta. A mobiltelefon-lefedettség több mint teljes: már 2009-ben 34,5 millió mobilkészülék és 4,6 millió vezetékes vonal volt használatban, azaz 100 személyre majdnem 150 telefon jutott.
Történeti visszatekintés
A pozitív mutatók cseppet sem a véletlen, hanem tudatos koncepción alapuló hosszú fejlődési folyamat eredményei. A gazdasági élet a függetlenség kivívása óta ötéves fejlesztési tervek mentén alakul, jelenleg a tizedik van érvényben. 1985-ben megalapították az infokommunikációs innovációban és kutatásfejlesztésben meghatározó tényezőnek számító, a 2011-ben beadott maláj szabadalmak 43 százalékát jegyző, a kormányokhoz tartozó szervezetek „szabadalom-világranglistáján” (szintén 2011-ben) az előkelő 7. helyre kerülő MIMOS-t (Microelectronic Systems of Malaysia. Az 1980-as évek végéig pedig (nagymértékben) privatizálták az ország telekommunikációs és műsorszolgáltatási iparát. 1990 körül a maláj vezetés úgy döntött, hogy az ICT lesz a társadalmi és gazdasági fejlődés, az ipariból a posztindusztriális társadalomba való átmenet motorja. 1994-ben létrehozták a Nemzeti IT Tanácsot, amelynek első elnöki posztját az 1981 és 2003 között miniszterelnök, a maláj modernizáció és gazdasági növekedés a Petronas ikertornyok melletti másik jelképe, Mahathir Mohamed töltötte be. Meghatározták a szakpolitikai és stratégiai irányokat („emberközpontú informatika” stb.), 1996-ban pedig kidolgozták a Nemzeti IT Agendát (NITA), célként tűzték ki, hogy – Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Tajvan mögött – az ázsiai gazdaság ötödik „kis tigrisévé” váljanak. A Thaiföld, Dél-Korea és Indonézia mellett különösen Malajziát súlyosan érintő, a helyi fizetőeszközt, a ringitet is „bedöntő” 1997-98-as válságot lassú kilábalás, a merész tervek módosítása követte.
Az ICT jogi és szabályozási környezetét az 1997-ben és 1998-ban érvénybe lépett, azóta többször aktualizált törvényekkel teremtették meg. Ezek a törvények az átláthatóságot, a versenyképesség növelését, az online véleménynyilvánítás szabadságát, a teleorvoslást, (a digitális aláírással) az elektronikus kereskedelmet támogatják, illetve definiálják a számítógépes bűnözés kategóriájába tartozó cselekedeteket. A 2020-ig elképzelt fejlődés („Vision 2020”) három szakaszát vázolták fel: információs társadalom (2005-ig), tudás-társdalom (2010-ig), értékalapú tudás-társadalom (2020-ig). A siker egyik alapelvárása, hogy Malajzia a technológia áldásainak nemcsak fogyasztója, haszonélvezője lesz, hanem a jövő tudományos-technológiai civilizációjának kialakításában aktív szerepet fog játszani.
Multimédia szuperfolyosó
Szintén 1996-ban hirdették meg a (Multimédia Fejlesztési testület által felügyelt) Multimédia Szuperfolyosó (MSC) programot, amelynek egyik alaptétele, hogy a kormányzat semmilyen szinten nem cenzúrázhatja a világhálót. Mivel a kormány a nyomtatott sajtót ellenőrzése alatt tartotta, két újságíró kihasználva a jogi hézagot, létrehozta az ezredforduló környékén az ország egyik legnépszerűbb honlapját, a nemzetközi szakmai díjakkal jutalmazott független hírforrás Malaysiakinit.
Az azóta szinte teljesen felépült két „intelligens várost”, az adminisztrációs központ Putrajayát és a tudományos parkjairól ismert Cyberjayát is magába foglaló 750 négyzetkilométeres Szuperfolyosó a Petronas tornyoktól a Kuala Lumpur Nemzetközi Repülőtérig húzódó impozáns zóna. A maláj ICT „központi idegrendszereként” funkcionáló – felsőoktatási intézményeknek, multinacionális nagyvállalatoknak (Intel, Nokia, Siemens stb.), szoftver- és hardvergyártóknak, szolgáltatóknak, inkubátoroknak otthont adó – zóna területén tevékenykedő (közel 2 ezer) MSC státuszú cég adó- és más kedvezményben részesül. Jelenleg hét területre összpontosítanak: e-kormányzat (racionalizálás, például: „papír nélküli iroda”), többcélú intelligens kártyák, intelligens iskola (Smart School, Grid for Learning projektek), tele-gyógyászat, K+F klaszterek, e-üzlet, technológia vállalkozók (technopreneur) számának növelése. A folyosót északra (Penang), délre (a Szingapúrral szomszédos Johor), valamint Maláj-Borneó felé is bővítik, 2020-ig pedig az ország egészére kiterjesztenék.
Malajzia miniszterelnöki hivatala, 27 minisztériuma és a szakterületre specializálódott kormányzati ügynökségek egyaránt prioritásnak tekintik az ICT fejlődését. Támogatják a nyílt forráskódú szoftverek használatát a közszférában. Speciális projektekkel (Infodesa, Smart Community, SchoolNet, nyári „Cybergyerek Tábor” stb.), falusi internetközpontokkal (RIC) igyekeznek felszámolni a digitális szakadékot és a lakosság teljes körét digitális írástudóvá tenni. 2012 végéig 4 ezer úgynevezett wifi falut létesítenek (2011 decemberéig 1400 készült el), a cél a gyors internet előnyeinek eljuttatása a viszonylag fejletlen területekre, Sarawak és Sabah falvaiba, ráadásul a világháló használata az első három hónapban ingyenes. Az infokommunikációs technológiákat virtuális múzeumok és helyi kulturális rádióállomások alapításával a borneói ómaláj (egykoron rettegett fejvadász) bennszülött közösségek hagyományos értékeinek megőrzésére, a család, barátság és az egymás közti interakció fontosságának hangsúlyozására is bevetik. Ezekben a kezdeményezésekben természetesen magánkézben lévő vállalatok is részt vesznek. Az ország fejlett ICT-alkalmazásainak jelentős része, például az erőművek biztonsági hiányosságait előrejelző neurálisháló-megoldások, automatizációs módszerek, ipari robotok stb. szintén a malajziai magánszektor hírnevét öregbítik.
ICT stratégia
Malajzia hivatalos információs stratégiája négy kulcsfogalmon alapul: információ-megosztás, „ICT kormányzás”, az ismeretek hatékony kezelése (központosított tudásmenedzsment hub), az infrastruktúra üzleti és információs architektúráinak folyamatos erősítése/optimalizálása. Az életminőséget és az ország globális versenyképességét növelő elképzeléseket a 2006-ban elkezdett MyICMS 886-ban (Maláj Információs, Kommunikációs és Multimédia Szolgáltatások 886) stratégiában fogalmazták meg. A nyolc szolgáltatás katalizálja és promótálja a nyolc nélkülözhetetlen (hardver és szoftver) infrastruktúra fejlődését. Az új szolgáltatások és az infrastruktúrák rendeltetése a fogyasztás és az üzleti tevékenység szempontjából beazonosított hat kulcsfontosságú terület növekedésének beindítása.
A szolgáltatások: nagyon gyors szélessáv (3G, 4G, stb.), mobil televízió, digitális multimédia műsorsugárzás, digitális otthon, rövid hatótávolságú kommunikáció (RFID stb.), VoIP/internettelefon, egyetemes szolgáltatások megszervezése. Az infrastruktúrák: multiszolgáltató konvergens hálózatok (MSCN, többcsatornás hozzáférés kommunikációs szolgáltatásokhoz), 3G-s mobilhálózatok, műholdas hálózatok (hardver), IPv6, otthoni internet, információ- és hálózatbiztonság, kompetencia-fejlesztés, terméktervezés és gyártás (szoftver). Növekedés: tartalomfejlesztés (oktatás, szórakozás, játékok), ICT oktatási központok, digitális multimédia vevőkészülékek (set top box), (a gépek közti kommunikációt – M2M – javító) beágyazott komponensek és eszközök, külföldi kockázati tőkések bevonása a maláj ICT-be.
Írta: Kömlődi Ferenc
