Infokommunikációs csúcstechnológiákkal felvértezett intelligens nemzet, globális város – olvashatjuk a szingapúri jövőt leíró tervekben. Az állampolgárok proaktívabb, felhasználóbarát szempontokat maximálisan érvényesítő, integrált kormányzati szolgáltatásokra számíthatnak, amelyeken keresztül bizonyos mértékig maguk is a politikaformálás aktív részévé válnak. Az innovatív pénzügyi szektoráról ismert Szingapúr a digitális javak feldolgozásának, menedzselésének és kereskedelmének világközpontjává fejlődik. Az oktatás digitalizálásával kitágulnak az iskola kapui, új típusú virtuális közösségek alakulnak. Az egészségügyi intézmények folyamatos online kapcsolatban állnak a beteg otthonával, valóra válik az ICT-vel segített életvitel (ambient assisted living, ALL). Szinte mindenkinek lesz számítógépe, elterjed a mobilinternet, a mesterségesintelligencia-fejlesztéseiről is híres városállam egyre több robotikai rendezvénynek, versenynek (olimpia, robotfoci-világbajnokság stb.) ad otthont. Valahogy így képzelhetjük el az elméleti kutatás mellett a praktikus alkalmazásokra mindig komoly hangsúlyt fektető Szingapúr információs társadalmát 2015 körül.
A 2015-ig tartó időszakot a kormány, kormányzati szervek és az üzleti körök elképzelései alapján az Intelligens Nemzet 2015 (iN2015) kezdeményezésben meghatározott négy kulcsfontosságú stratégia határozza meg. Ezek a következők:- A legfontosabb gazdasági ágazatokat, a kormányzati tevékenységet és gyakorlatilag a társadalom egészét az infokommunikációs technológiáknak a jelenleginél intelligensebb és innovatívabb felhasználásával kell átalakítani.
- Az ICT infrastruktúrának (Next Gen NII) ultragyorssá és megbízhatóvá kell válnia, a hétköznapi lét minden szegmensét (szinte észrevétlenül, láthatatlanul) át kell hatnia, még markánsabban üzlet- és felhasználóbarátnak kell lennie, az új iparágakat (digitális médiát, biotechnológiát, a biomedicinát megalapozó technológiákat stb.) támogatnia kell.
- A helyi ICT ugyan már most is a világ egyik legversenyképesebb ipara, de a cél egyértelműen a versenyképesség további növelése.
- Az oktatásban szintén folytatni kell a megkezdett utat, azaz az ICT területén is prioritás a magasan szakképzett, világviszonylatban is kompetitív munkaerő képzése.
A közeljövő
Az oktatás területén bevezetett innovációk egyike: technológiai szakemberek mellett stratégiaalkotók képzésére is komoly hangsúlyt fektetnek. A számítástudományi képzésnek három állami (például a világhírű Nanyang Műegyetem) és öt privát felsőoktatási intézmény, továbbá a szigetországban kampusszal rendelkező több külföldi egyetem ad otthont. A stratégiai célok kivitelezésében a 2009-ben alapított Szingapúri Technológiai Intézet (SIT) és a kapuit idén megnyitó Technológia és Design Egyetem idővel szintén meghatározó szerepet töltenek majd be. A sok álláslehetőség (és a rendkívül alacsony munkanélküliségi mutatók) miatt a friss diplomások könnyen álláshoz jutnak, ami egyben azt is jelenti, hogy nem kell tartani a magasan képzett munkaerő elvándorlásától, ráadásul az érintett szervezetek és cégek mindent megtesznek tehetséges külföldi szakemberek Szingapúrba csalogatásáért.
Az iN2015-ben megfogalmazott elképzelések valóra válása – „bárhol, bármikor online”, szélessávú internet-hozzáférés a lakosság 90 százalékának, az ICT-re fogékony döntéshozók számának drasztikus növekedése, a digitális szakadék felszámolása, de legalábbis jelentős mértékű csökkentése („minden háztartásban minimum egy számítógép”) mellett – mintegy 80 ezer új munkahelyet is jelentene, azaz az infokommunikációs szektorban dolgozó szakemberek száma 2015-re elérné a 170 ezret. A helyi ICT ipar értékét megdupláznák (26 milliárd szingapúri dollárra; 1 szingapúri dollár 0,792 amerikai dollár), a belőle származó exportbevételeket megtripláznák (60 milliárd szingapúri dollárra).
Mindezt egy olyan országban igyekeznek kivitelezni (és valószínűleg sikerrel járnak), amelynek belső piaca – méretéből és az 5 és fél milliós lakosságból adódóan – kifejezetten korlátozott, és így a helyi ICT (a többi kulcsfontosságú üzlet és ipari szektorhoz hasonlóan) politikájában, stratégiaalkotásában törvényszerű a külföldi (főként ázsiai) piacok felé történő terjeszkedés. Ezt a célt szolgálja a globális és lokális üzleti trendeket egyaránt monitorozó, technológiasemlegességére kényesen ügyelő IDA ODP (Overseas Development Program) törekvése, illetve, hogy a hatóság az infokommunikációs iparágakban szintén dinamikusan fejlődő Kínában, Indiában, a Közép-Keleten, valamint az Egyesült Államokban nyitott irodát. Az ODP több célt fogalmaz meg: stratégiai szövetségek kötése, üzleti lehetőségek pontos feltérképezése, szingapúri ICT cégek minél jobb pozicionálása a világpiacon, nemzetközi jelenlétük biztosítása, az „Infocomm Singapore” brand hírnevének öregbítése. A világpiaci pozicionálást illetően: a városállam infokommunikációs vállalatai olyan országokban, térségekben is jól teljesítenek, mint például Botswana és Pakisztán.
Reneszánsz város, digitális média
Az IDA (Infocomm Development Authority of Singapore) a helyi vállalkozásokat valódi újdonságszámba menő termékek fejlesztéséhez vezető módszerek megismertetésével is támogatja. A legaktuálisabb (webszolgáltatások, mobil alkalmazások, cloud computing, üzleti folyamatok kihelyezése, „zöld” ICT zöld adatközpontokkal, térinformatika, robotika stb.), valamint a helyi specifikumoknak köszönhetően sikeres technológiákra és szolgáltatásokra (elektronikus közigazgatás és oktatás, pénzügyi informatika, digitális média és szórakozás, DME) összpontosítanak. A „reneszánsz város” koncepciónak megfelelően a szórakoztatóipart, és mellette más területeket, például az oktatást, egészségügyet és az életmódot is egyre jobban meghatározó DME fejlődését követik kitüntetett figyelemmel.
Az elképzeléseket két irányelv mentén igyekeznek megvalósítani – egyrészt Szingapúrnak rövid időn belül globális DME csomóponttá, másrészt a DME technológiák, szolgáltatások létrehozásának és kereskedelmi forgalmazásának központjává kell fejlődnie. A megvalósításban fontos szerepet játszik az Interaktív és Digitális Média Intézet (IDMI), ahol többek között a Szingapúr-Hollywood program keretében végeznek kutatásfejlesztéseket. Az IDMI kilenc laboratóriumból áll, a nevek magukért beszélnek: Környezetintelligencia Lab, Művészet és Kreativitás Lab, Játék Lab, Nyelvi Kommunikáció Lab, Kevert Valóság (Mixed Reality) Lab, Multimédiás Érzékelés Lab, Multimodális Elemzés Lab, Közösségi és Kognitív Lab, Közösségi Robotika Lab.
A Kevert Valóság Laboratórium elődjében 2003-ban a játéktermek hőskorát idéző, 1980-as Pacman-be leheltek új életet (Human Pacman). A játékot akár forgalmas utcán is kivitelezhették a résztvevők: sisakot és szemüveget viseltek, a szerepeket fizikailag is eljátszották, a megjelenítőn fantázia és realitás keveredett egymással, a bővített valóság és a Pacworld virtuális valósága között választhattak, tetszés szerint bármikor átmehettek egyikből a másikba. A fejlesztők azóta a mobiltelefonos változatot is kidolgozták.
A célok kivitelezése három egymáshoz szorosan kapcsolódó program keretében történik: a Digitális Piactér az üzleti informatikai feltételek megteremtését, a Megbízható Digitális Filmközpont a tartalomelőállítást, -kezelést és -terjesztést, a multiplatform-kompatibilitást megteremtő Összekapcsolt Játékok a szórakoztatóipar egyik legfontosabb területén történő előrelépést, a világ vezető fejlesztőinek a délkelet-ázsiai metropoliszba csábítását szolgálja.
Mivel a játékipar tökéletes technológiai inkubátor, az elképzelések szerint a szakemberek a mainál robusztusabb, hitelesebb játékközegekben és az azokhoz szorosan kapcsolódó virtuális világokban tesztelnek majd új üzleti modelleket, termékeket, szolgáltatásokat stb. A jövő oktatási modelljét, az osztálytermen túlmutató, virtuális közösségekben gondolkodó, együttműködés-alapú, tanulóközpontú koncepciót szintén valóra igyekeznek váltani általuk. Az egészségügyi információ gyorsabb és hatékonyabb kezelésére, integrált high tech gyártósorok működésére, vagy technológia-intenzív pénzügyi szolgáltatások új funkciókkal való bővítésére ugyancsak ideális terep lehet a globális kommunikációs térré átalakított játékkörnyezet.
Az iN2015-ben valamennyi fentebbi forgatókönyvre található példa, és figyelembe véve az elmúlt három évtized fejlődését, nem lenne meglepő, ha az álom megvalósulna, és még valamikor a 2010-es években tényleg Szingapúr válna a földkerekség elsőszámú ICT nagyhatalmává.
Írta: Kömlődi Ferenc
Fotők: Kömlődi Ferenc
