Ahhoz ugyanis, hogy az iskolák jobbak, versenyképesebbek legyenek, néha olyan döntéseket kell hozni, amelyek nem feltétlenül a pedagógusok vagy a diákok közvetlen érdekeit szolgálják - fogalmazott a miniszter.
Példaként említette a minősítési rendszer, az életpálya, az egységes tankönyvrendszer bevezetését, valamint az általános képzés és szakképzés elválasztását.
Ezek nem indultak nehézségek nélkül, de a kormány hajlandó volt a párbeszédre és a korrekcióra - emelte ki Balog Zoltán.
A miniszter azt mondta, az NPK tagjai a szakma védelméről és hivatás tekintélyének helyreállításáról gondoskodnak. Arra kérte őket, hogy a nemzeti köznevelési célokat képviseljék és érvényesítsék a pedagógustársadalomban is.
Balog Zoltán elmondta, bízik benne, hogy a viharos időszakok elmúltak, és tovább tudnak dolgozni az oktatás reformján. A jövő fontos feladatai között említette a tanárképzés és továbbképzés rendszerének átalakítását, a szakszolgálatok rendszerének megerősítését, valamint a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését.
Fotó: EMMI/Bartos Gyula
Megemlítette azt is, hogy fontos kérdés az utánpótlás. Ebben próbál segíteni a Klebelsberg-ösztöndíj program, amelyet eddig több mint 1500 egyetemista kapott meg, és amelynek hatására 30 százalékkal többen jelentkeztek 2016-ban pedagógus szakra, mint az azt megelőző évben.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a Köznevelési kerekasztal előző évi munkájáról számolt be. Elmondta: eddig 16 ülése volt a kerekasztalnak, a hat munkacsoportban pedig már több száz problémát vitattak meg.
Fotó: EMMI/Bartos Gyula
A legfontosabb ügyek között említette a pedagógus előmeneteli rendszernek, a kötött munkaidőnek, az ingyenes tankönyvellátásnak, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakításának, a pedagógus továbbképzési rendszer megújításának, illetve a bérek differenciálásának ügyét.
