Marck Zuckerberg szerint a Facebook abban különbözik a Microsoft-tól, Apple-től, Amazon-tól és a Google-től, hogy a Facebook nem készít termékeket. A Facebook a mások által készített termékek továbbfejlesztésén alapszik.
„Ha az Apple, vagy a Google egy terméket szeretne piacra dobni, akkor általában saját kivitelezésben oldja meg” - mondta Charlie Rose a Facebook vezérigazgatója.” Azonban mi - mint arra már sokan rájöhettek - leginkább az emberek zenehallgatási, filmnézési szokásait szeretnénk újragondolni.” Olyan platformot építünk, ahol az emberek kapcsolatban lehetnek egymással és kisebb-nagyobb vállalatok tucatjai kapcsolódhatnak össze. Május 24-én volt a Facebook platform ötödik évfordulója, egy olyan platformé, mely külsős vállalatok és fejlesztők alkalmazásainak sokaságát kapcsolta össze Zuckerberg óriási szociális hálójával. Zuckerberg már jóval korábban kiemelte, hogy a platform a Facebook jövőjének kulcsa lehet, mi több a jövő webes társadalmának fontos alkotóelemét is jelentheti.
Az Open Graph protocol (Forrás: http://ogp.me/)
Jelenleg több mint 9 millió weboldal és alkalmazás kapcsolódik a Facebookhoz valamilyen formában, illetve néhány online üzemeltető - a legismertebb a Zynga – is olyan magasságokig emelkedett, mely a Facebook nélkül valószínűleg nem valósulhatott volna meg (a Zynga bevételeinek 90 százalékát a közösségi oldalon keresztül szerzi).
Azonban Zuckerberg többet akar. Ahogy a Facebook platform belépett fennállásának hatodik évébe, a vállalat kibővítette tevékenységét egy új irányba, melynek a neve Open Graph. Ez nem egy vizuális oszlop-, vagy kördiagram, mint amire a neve utalhat. A "graph" szót matematikailag kell értelmeznünk. Ez az adatrészletek közötti kapcsolat megjelenítésének egy módja, az alkalmazások egy teljesen új osztálya.
A kezdetekben az ún. „social graph” valósult meg, mely a több milliónyi felhasználó közötti kapcsolatot reprezentálta. Az Open Graph modell lehetőségei révén harmadik fél nyújtotta szolgáltatások is elérhetővé válnak, például a Facebook felületén futó különböző alkalmazások, illetve független weboldalak. Leegyszerűsítve az Open Graph a Facebook felhasználók által generált információk összegyűjtésének eszköze. Olyan információké, melyek egy harmadik fél termékeivel kapcsolatosak.
Ez az online barátainkkal történő információ megosztás egy módja, erre utalt Zuckerberg, amikor azt mondta, hogy a vállalat az emberek zenehallgatási, filmnézési szokásait kívánja megváltoztatni.
Mark Zuckerberg bemutatja az Open Graph technológiát
Az Open Graph illetve a Spotify használatának segítségével megoszthatjuk barátainkkal kedvenc zeneszámainkat. A Netflix a filmek terén teszi lehetővé ugyanezt. „A zene alapvetően egy társadalmi élmény. A barátaink által hallgatott zenék befolyásolhatják saját zenei ízlésvilágunkat is” – jegyezte meg Mike Vernal az Open Graph-ért felelős mérnöki csapat irányítója.”Úgy hisszük, hogy nagyon erőteljes lépésnek számítana, ha az emberek a Facebook-on keresztül fedezhetnének fel új, érdekes dolgokat. „
Az Open Graph azonban többről szól, mint egyszerű zeneszámok megismeréséről. Ez egy újabb lépés a szemantikus web (infrastruktúra, mely lehetővé teszi a Weben lévő adatok integrálását, a közöttük levő kapcsolatok definiálását és jellemzését) irányába.
A Facebook jelenlegi kb. 900 milliónyi felhasználója akkora mennyiségű információt tesz közzé, melyet nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni. Az Open Graph az alkalmazás és weboldal fejlesztők számára az adatok strukturáltságát biztosítja.
Tömören összefoglalva a Facebook más vállalatok által generált adatok összegyűjtésére és felhasználására törekszik.
Abban az esetben, ha valaki hozzárendeli profiljához saját munkahelyét azt hihetnénk ez csak egy szimpla szöveges információ. Azonban ez az adat - pontosabban egy link - elvezet egy olyan oldalra, ahol más embereket is megtalálhatunk az adott munkahelyről. Ebből is láthatjuk, hogy egy bizonyos adatnak számos jelentése is lehet.
A Facebook alapvetően két típusú adatot tárol:a közösségi oldalon jelenlévő objektumokat és az objektumok közötti kapcsolati hálót. Az Open Graph révén ez kibővíthető egy harmadik típussal is, a weboldalak és alkalmazások területére.
Létezik egy adattár, amely a felhasználók által feltöltött fényképeket, a megalakított csoportokat, eseményeket tárolja. Illetve létezik egy ún. „edge store”, amely az előbb említett objektumok közötti kapcsolatok tárolásáért felelős. Az igazi trükk a kapcsolatok gyors elemzésében rejlik. Az oldal segítségével az elemzők a beszerzett információk alapján megpróbálják rendszerezni az emberek által gyakran látogatott dolgokat. Vegyük például Barack Obama Facebook profilját, melynek 30 millió követője van. Azonban ha az oldalára látogatunk a rendszer kiemeli ismerőseinket ezen 30 millió ember közül, sőt mindezt miliszekundumok alatt teszi meg.
Az Open Graph a legfőbb feladatának a külsős rendszerek adathegyeinek átfésülése, illetve a leginkább releváns adatok kiemelése számít. A rendszer két lépcsős formában működik. Először igyekszik megállapítani, hogy mely adatok lehetnek érdekfeszítőek a Facebook közösség összességére kivetítve. Majd ezt a globális értékelést felhasználva, újból megismétli a műveletet, azzal a különbséggel, hogy minél inkább részletekbe menően, jóval pontosabban próbálja meghatározni a közösség számára érdekes adatokat.
A főbb problémák közé tartozik az emberek közötti globális interakciók megfelelő interpretálása. Egy másik problémás tényezőnek számít az egyénekre leszűkített érdeklődési kör megismerése. Ha valaki oda van a zenéért, még több zenét kínálunk számára. Ha valaki játékőrült, még több játékot mutatunk neki. A nehézség a releváns ízlés eltalálásában rejlik.
Ahogy a 900 millió Facebook felhasználó ide-oda kattintgat a felületen, azt egy Scribe nevű szoftver tárolja, egy olyan program, melyet kifejezetten nagy mennyiségű adatok valósidejű tárolására terveztek. Egy másik meg nem nevezett platform ezen adatok azonnali elemzését végzi, majd meghatározza a legnépszerűbb és a legkevésbé közkedvelt tartalmakat. Ezeket a kielemzett adatokat végül egy harmadik rendszer a Hbase nevű alkalmazás tárolja, amely egy nyílt forráskódú osztott adatbázis. Az adatok nagyjából 20-30 másodperc alatt kerülnek át az első fázisból a harmadikba, így óránként milliárdos adatfeldolgozásról beszélhetünk.
Írta Fodor Péter a Wired cikke alpján
