Nem vagyunk rokonok a finnekkel...
...a többi között erről is szólt egy Szegeden rendezett kétnapos konferencia. A különféle hiedelmekről tartott eszmecsere megállapításai sokaknak nehezen elfogadhatók, de a vitatható tézisek között egyetlen vitathatatlannak látszó mégis akad: a magyarság nem a finnekkel rokon nép. A nyelvrokonság ugyanis nem azonos az antropológiai egyezéssel.
A kijelentés érdekessége, hogy sokáig ez a rokoni kapcsolat képezte a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos álláspontját. A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora a konferenciát szervező kutatóval, Povedák Istvánnal készített interjút.
Rendre felmerül a kérdés: kik vagyunk?
Minden országban másfajta összeesküvés elméletek válnak dominánssá. Nálunk a földönkívüliek, a politikusgyilkosságok elméletei nem váltak olyannyira meghatározóvá, mint például Amerikában.
Magyarországon az identitáshoz, az újraépítéshez kötődő elméletek kapnak nagy hangsúlyt. 1989 után újra meg kellett határozni, hogy mit jelent magyarnak lenni, s ennek rengeteg útja-módja figyelhető meg. Voltak köztük olyanok, amelyek részben egyfajta sértettségből, kisebbségérzetből, megalázottságból fakadtak. Mindenesetre az utóbbi néhány száz évben rendre felmerült a kérdés, hogy kik vagyunk: finnugorok, hunok vagy sumerek - magyarázta a kutató.
A valós és alaptalan elméletek terjedését nagymértékben segíti az internet, a közvélekedést és a tudományos megállapításokat eközben egyre mélyebb szakadék választja el egymástól – állítja a szegedi konteó-konferencia szervezője. A konteó kifejezés eredete homályba vész, bár Tóth Tibor (azaz Tiboru) állítja, hogy elsőként ő használta blogjában. Tartalma világosabb: a konspirációs teóriák kifejezés rövidítése. Ám ennél többet jelent, beletartoznak az összeesküvés-elméletek, a magyarság származásáról alkotott elképzelések is.
