Ehhez képest meglepő, hogy bár Avanesov a tárgyaláson elismerte a Bredolab víruskód 2009-es megírását és a fertőzés francia, illetve holland szerverek segítségével történő terjesztését, azt már tagadta, hogy letartóztatásáig tudomása lett volna a botnet-vásárlók bűnözői tevékenységéről. (Miközben épp ez az üzlet olyan nagyra nőtt, hogy 2010. októberi razziájuk során a holland hatóságok 143 db Bredolab-vezérlő szervert foglaltak le!)
A vádlott meséjét a bíró sem hihette el, mert nem kevés börtönbüntetést szabott ki a fiatalemberre. Az eset így bizakodásra adhat okot, mint a kelet-európai és azon túli, sokáig érinthetetlen térségben végre megerősödő kiber-bűnüldözés példája. Másrészt az orosz-örmény hacker az egyes Bredolab zombi gépek után mindössze 4,2 másodperc szabadságvesztést kapott, miközben egy Windows mentesítés vagy újratelepítés órákat vesz igénybe, és az áldozatok közül sokan anyagi veszteséget is elszenvedtek.
Valójában a fiatalembernek szerencséje volt: Örményországban ugyanis a nemzeti függetlenség 20. évfordulójára általános amnesztiát hirdettek, ezért az Avanesov-ra rótt vádak közül már tavaly májusban kikerült a jogosulatlan számítógépes hozzáférés, az adatlopás és a vírusterjesztés tényállása. A hackert végül egy nemzetközi vonatkozású és ezért nem elengedhető ügyben, az orosz Macomnet távközlési szolgáltatót és annak 192 ügyfelét a netről kiütő 2010. októberi 1-i nagy DDoS-támadás kapcsán sikerült elítéltetni.
Az örmény Arabkir és Kanaker-Zeytun területek bírósága kedden négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a kaukázusi országból származó, de orosz állampolgárságú Georgi Avanesov-ot - miután bebizonyosodott, hogy valóban a 27 éves férfi készítette a Bredolab nevű hírhedt trójai kártevőt – írja a Vírus Híradó. A fénykorában mintegy 30 millió fertőzött számítógépből álló Bredolab botnet-hálózat alaptevékenységként e-banki belépési kódokat és más személyes információkat lopott az áldozatoktól. Avanesov emellett azzal is sok pénzt (havonta akár 125 ezer dollárt vagyis 30 millió forintot) keresett, hogy az általa uralt zombi gépek szabad idejét bérbe adta más kiber-bűnözőknek, akik például spam alapú kártevő-terjesztésre és webhelyek elleni zsaroló DDoS-támadásokra használták ezt a nagy feldolgozó és hálózati kapacitást.
