Megemlítette, hogy az oktatás digitalizálása minden tantárgyat érint majd.
Ez újfajta szemléletmódot és módszertant követel meg, a pedagógusok szerepe pedig eltolódik az információ használatának és megszerzésének oktatása felé. Kulcselemnek nevezte, hogy mindenkinek hozzáférhető legyen a programozói ismeretek alapjainak megszerzése.
A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta, hogy egy éve tart a hazai digitális oktatási stratégia végrehajtása, amelynek során ‒ akárcsak a kidolgozás idején ‒ "szoros és napi" együttműködésre van szükség a pedagógusok szakmai és érdekképviseleti szerveivel és a szakmai tömörülésekkel.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a legfontosabb feladatok között említette a digitális átállást, megjegyezve, hogy innovációvezérelt gazdaságra kell átállnunk, az ország újraiparosítása pedig alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi váltást jelent. Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az általános digitális ismeretek mellett a szakmai tudásra kiterjedő információkra is mind nagyobb szükség van. A jövő nagy kérdése ember és gép együttműködése lesz ‒ mondta, példaként hozva fel, hogy egy friss felmérés szerint Németországban minden második munkahely kiváltható lenne robottal.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a hazai fiatalok jól állnak a számítógépek és az internet használata terén, és nemzetközi összehasonlításban az egy komputerre jutó diákok számában sem állunk rosszul.
Fontos iránynak nevezte ugyanakkor a digitális tananyagok fejlesztését, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak a használatukban. Emlékeztetett arra, hogy 2015-16 fordulója óta jelentős eszközfejlesztéseket hajtott végre a kormányzat, amelynek részeként a következő években további 70 ezer informatikai eszközt ‒ köztük 45 ezer tanári laptopot és 24 ezer diákoknak szánt tabletet ‒ osztanak majd ki.
