Infrastrukturális háttér
Mielőtt rátérnénk a digitális írástudás különböző aspektusainak értékelésére, nem mehetünk el szó nélkül az ennek bázisául szolgáló infrastrukturális ellátottság rövid bemutatása mellett sem. Már csak azért sem, mert úgy tűnik, hogy a számítógép és internet-használat előtt álló akadályok egyike éppen az otthoni PC és internet-hozzáférés hiánya.
Szélessávú penetráció az Európai Unióban, 2010
Forrás: Digital Agenda Scoreboard
A szélessávú penetráció mutatója a 100 lakosra jutó előfizetések számát takarja, azaz Magyarország esetében lényegében minden 5. lakosra jut egy szélessávú előfizetés (fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez a mutató minden 144 kbps feletti letöltési sebességgel rendelkező internet-hozzáférést szélessávként definiál). Az uniós átlagtól való elmaradás annak ellenére tűnik most már évek óta változatlannak, hogy a magyar növekedési ütem az elmúlt 7 évben jelentősen felülmúlta az Unióét, de az alacsony bázisból fakadó hátrányunkat ezidáig nem sikerült ledolgozni. Így a magyar 20,6%-os adat kb. 30%-kal, jelentősnek mondható mértékben marad el az EU27 átlagától.
Szélessávú penetráció változása, 2004-2010
Forrás: Digital Agenda Scoreboard
Csak érdekességként talán nem haszontalan megmutatni a háztartások szélessávú ellátottságát sem, amely annyiban különbözik a penetrációs mutatótól, hogy itt nem az egyének, hanem a háztartások képezik a mutató alapját. A lemaradás így számolva is tetemesnek (16%) mondható.
Szélessávval rendelkező háztartások az Európai Unióban, 2010
Forrás: Digital Agenda Scoreboard
A másik alapinfrastruktúra, amely nélkülözhetetlen az internethez való csatlakozáshoz, a számítógép. Ezen a téren a jelentés nem tartalmaz adatot 2010-ből, csupán az Eurostat 2008-as adataira tudunk hivatkozni. Eszerint a magyar háztartások majd’ 60%-ában volt számítógép (ez lehet PC, laptop és palmtop vagy PDA) 2008-ban. A magyar adat 15%-kal az uniós átlag alatt van. A hazai, tehát nemzetközi összehasonlításra nem alkalmas adatot 2010-ből a Bell Research Infokommunikációs jelentése tartalmaz. Eszerint a háztartások 54%-a rendelkezett 2010-ben számítógéppel, amelyeknek a 92%-a internetcsatlakozással is rendelkezett.
Számítógéppel rendelkező háztartások az Európai Unióban, 2008 (%)
Forrás: Digital Agenda Scoreboard
Digitális írástudás az EU-ban és Magyarországon
Érdekes jelensége a magyar információs társadalomnak, hogy miközben az itt közelebbről nem elemzett kínálati oldalon rendre az uniós szinthez közelítő, vagy esetenként azt meghaladó értékekkel találkozhatunk, addig a keresleti oldalra az uniós átlagoktól való jelentős lemaradás a jellemző. Az egy kivételt talán a rendszeres (hetente legalább egyszer) internet-használók köre jelenti, ahol ugyan lemaradás tapasztalható, de ennek mértéke nem drámai. Ugyanakkor első ránézésre talán ellentmondás tapasztalható a fenti penetrációs mutatók és az internet-használók aránya között, de ez csak látszólagos. Ennek az az oka, hogy a penetrációs mutató és a háztartási ellátottság is kizárólag az otthoni internet-használatot hivatott bemutatni, miközben jelentős a tábora azoknak is, akiknek ugyan otthon nincsen se számítógépük, sem internet-kapcsolatuk, azonban munkahelyükön, az iskolában vagy egy internetkávézóban rendszeresen használják az világhálót.
A rendszeres internet-használók aránya, 2010 (%)
Forrás: Digital Agenda Scoreboard
Igazán komoly lemaradás (kb. 16%) elsősorban a számítógépet nem-használók tekintetében figyelhető meg. Ez a tábor számításaink szerint közel két és félmillió főre volt tehető az Unió által használt 16-74 év közötti korosztályt alapul véve 2010-ben. Nyilván változna valamelyest a kép, ha ide számolnánk a 16 évesnél fiatalabb és a 74 évnél idősebb korosztályokat is, de a képet döntően nem befolyásolná.
Azon lakosság aránya, amely sosem használt számítógépet, 2010 (%)
Forrás: Digital Agenda Scoreboard
Örvendetes tény ugyanakkor, hogy a nem-használók tábora Magyarországon jelentősen apadt az elmúlt 5 évben, és míg 2005-ben a 16-74 éves korosztálynak a 60%-a volt digitálisan írástudatlannak tekinthető, addig, ez az arány 2010-re lényegében megfeleződött.
Azon lakosság arányának változása, amely sosem használt számítógépet, 2005-2010 (%)
Forrás: Digital Agenda Scoreboard
Ugyan nem része a monitoring jelentésnek, de nem mehetünk el szó nélkül a fenti nem-használati adatok magyarázata mellett. „Sportértéke” a politikai döntéshozók számára elsősorban a nem-használók alaposabb megismerésének van. Talán már mindenki előtt világos, de ha nem, tegyük gyorsan tisztába, hogy Magyarországon a számítógéptől és internettől való távolmaradás alapvető okai nem financiális jellegűek. Ahogy a következő diagramon is látszik, a nem-használat elsődleges oka az, hogy a válaszadók többségének nincsen szüksége a technológia legújabbkori vívmányaira, illetve nem értenek hozzá és nem is érdekli őket. A költségekre és a jövedelmi viszonyokra csupán körülbelül minden negyedik megkérdezett hivatkozott.
A nem-használat okai (%)
Forrás: Eurostat
A kitűzött célok (lásd keretes írás) tekintetében nem áll rosszul az Unió, és ha ezt az ütemet képes tartani, akkor ezek jóval a határidő előtt teljesülhetnek. A monitoring jelentés a fenti adatok ismertetésén túl azokat az akciókat is górcső alá veszi, amelyeket a Digitális Menetrend fogalmazott meg tavaly májusban. Az összesen 101 akció közül 12 (lásd keretes írás) foglalkozik a digitális írástudással, az e-készségekkel és az e-befogadással. E 12 akció közül négyről ítéli úgy a Bizottság, hogy azok megvalósulása késedelmet szenvedhet. Ilyen annak az online képzési eszköznek a kidolgozása, amely a fogyasztóknak tenné könnyebbé az új médiatechnológiák elsajátítását, de ilyen a közhivatalok weboldalainak akadálymentesítése, a hosszútávú e-készségek és digitális írástudás stratégiák tagállami kidolgozása, vagy az e-learning ügyének beemelése a tagállami prioritások közé. A maradék nyolc intézkedés tekintetében minden a tervek szerint halad, bár azt azért tegyük hozzá, hogy ezek határideje 2012 vagy azon túli.
Célok
- A rendszeres internethasználók arányának 60 %-ról 75 %-ra, a hátrányos helyzetű felhasználók körében pedig 41 %-ról 60 %-ra való növelése 2015-ig. (A viszonyítási értékek 2009. éviek.)
- 2015-re felére kell csökkentenünk (15 %-ra) azok arányát, akik még soha nem interneteztek. (Viszonyítási érték: a 2009-es adatok szerint a 16 és 74 év közöttiek 30 %-a még soha nem internetezett.)
Intézkedések
A Bizottság részéről:
- 10. kulcsintézkedés: Arra vonatkozó javaslat, hogy az Európai Szociális Alapról szóló rendelet (2014–2020) kiemelten foglalkozzon a digitális jártassággal és a digitális kompetenciával;
- 11. kulcsintézkedés: 2012-ig – az európai képesítési keretrendszerhez és az Europass-hoz kapcsolódóan – eszközök kifejlesztése az IKT-szakemberek és felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására és elismertetésére; az IKT-szakma európai keretrendszerének megalkotása az IKT-szakemberek kompetenciáinak gyarapítása és Európán belüli mobilitásának növelése érdekében.
Egyéb intézkedések:
- A digitális jártasság és a digitális készségek ügyének prioritásként kezelése az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű, 2010-ben útjára induló zászlóshajó-kezdeményezés keretében, és ennek jegyében az IKT-készségek és IKT-foglalkoztatás több érdekelt bevonásával működő ágazati tanácsának felállítása a kereslet és a kínálat szempontjainak vizsgálatára.
- A webalapú oktatási eszközök, a játékalapú e-oktatás és a szociális hálózatok támogatásán keresztül a fiatal és a visszatérő női munkaerő nagyobb arányának előmozdítása az IKT-munkaerőpiacon.
- Online képzési eszköz kidolgozása 2011-ben annak érdekében, hogy a fogyasztók elsajátíthassák az új médiatechnológiákat (pl. online fogyasztói jogok, e-kereskedelem, adatvédelem, médiaműveltség, szociális hálózatok stb.). Az eszköz testre szabott információt és oktatóanyagokat fog kínálni a fogyasztóknak, tanároknak és a további terjesztőknek a 27 tagállamban.
- Átfogó uniós mutatók kifejlesztésére vonatkozó javaslat 2013-ig, a digitális kompetenciák és a médiaműveltség mérése céljából.
- A hozzáférés rendszeres értékelése az e-kereskedelem, az e-személyazonosság és az e-aláírás területén a digitális menetrend keretében hozott jogszabályok felülvizsgálatai alkalmával, a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében.
- A lehetőségek vizsgálatát követően javaslatok 2011-ig annak biztosítására, hogy a közhivatalok weboldalai (és a lakosság számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó weboldalak) teljes mértékben elérhetőek legyenek 2015-ig.
- Az ENSZ-egyezménynek megfelelve, a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel együttműködve egyetértési megállapodás létrehozásának szorgalmazása 2012-ig a fogyatékossággal élők számára biztosítandó digitális hozzáférésről.
A tagállamok részéről:
- Az e-készségekkel és a digitális jártasságokkal foglalkozó, hosszú távra szóló szakpolitikák végrehajtása, és a kkv-k és más hátrányos helyzetű csoportok számára megfelelő ösztönzők alkalmazása 2011-ig.
- Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben és a távközlési keretirányelvben a fogyatékosságra vonatkozóan előírt rendelkezések végrehajtása 2011-ig.
- Az e-oktatás szempontjainak érvényesítése az oktatás és képzés korszerűsítésére irányuló nemzeti politikákban, különös tekintettel a tartervekre, a tanulási eredmények értékelésére, valamint a tanárok és az oktatók szakmai fejlesztésére.
Kelemen Gábor
