Vegyük például a kedvezmények nélkül számolt nettó fizetéseket. 2021 első felében országos átlagban ez az összeg közel 285 ezer forintot tett ki. Mindössze a főváros és Győr-Moson-Sopron megyében fordul elő ennél nagyobb, 351 ezer és 303 ezer forintos összeg. Az összes többi megyében alacsonyabbak a nettó bérek. Az országos átlaghoz képest 70-90 ezer forinttal alacsonyabb fizetések jellemzik a bérrangsor végét. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyében 106-216 ezer forintra rúgtak az átlagfizetések.
A jövedelem meghatározza a vásárlóerőt is, amelyben szintén óriási eltérések vannak. Az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom a “legjobban fizető” Budapesten 696 ezer forint. A második és harmadik helyen Pest és Győr-Moson-Sopron megye áll 681 és 641 ezer forinttal. Miközben a leggyengébb fizetéseket nyújtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyében fejenként 434-483 ezer forintot tudtak elkölteni az ott élők.
Még lehetne sorolni az adatokat, amelyekből kiderül, hogy az ország különböző részei között mekkora szakadék tátong fejlettségben, rendelkezésre álló jövedelemben. A leszakadtabb térségek felzárkózása mindenkinek, így a gazdaság érdeke is. Ha javul a helyzet, akkor kiegyensúlyozottabbá válik a “rendszer”.
A jövőbeni fejlesztések irányához adott fogódzót a a Századvég Konjunktúrakutató tavalyi vidékkutatása, amely beszédes eredményekre jutott. Kenyeres Kinga, a cég vezérigazgató-helyettese korábban közölte, tavaly év végén 60 ezer ember megkérdezésével készítettek kutatást a vidék településeinek megítéléséről, helyzetéről, a fejlesztési programok hatásairól. A vidék fejlesztése érdekében számos szakpolitikai intézkedést kell meghozni, amelyek hatása hosszú távú. A szakember a terület- és településfejlesztési kérdésekről tartott sokatmondó előadást az Infotér októberi konferenciáján, amelyben utalt az említett vidékkutatásra is.
Kiderült többek között a kutatásból, hogy a legnépszerűbb fejlesztések közé tartoznak
- az út-, kerékpárút-, és járdafejlesztések
- a csapadékelvezetést célzó beruházások
- az energiahatékonysági és turisztikai fejlesztések.
Vagyis a slágerlista élén a helyi közlekedést kényelmesebbé, gyorsabbá tevő beruházások, az alacsonyabb “rezsit” és az adott térségbe “pénzt hozó” turistákat csábító projektek állnak. Van azonban a listának egy másik vége. A felzárkóztatási programok, a szociális városrehabilitáció mellett, a humán típusú fejlesztések hasznosulása, valamint a barnamezős területen fejlesztése jelent kihívásokat.
A századvéges kutatás választ adott arra is, hogy az érintettek az egyre inkább a kiemeltebb szerepet játszó digitalizációs vagy hagyományos fejlesztésekre “vevők”.
Arra a kérdésre, hogy szükség van-e digitális fejlesztésekre a magyarországi településeken kézenfekvő válaszok születtek: 82 százalék számít ezekre a fejlesztésekre.
Jött azonban a következő kérdés: “Mi fontosabb: az infrastrukturális, vagy a digitális fejlesztés?”
- A többség 10-ből közel 6-an - 59,6 százalék - a hagyományos fejlesztéseket részesítené előnyben.
- A digitális fejlesztések mellett 32,6 százalék voksolt.
Tehát a vidékkutatás szerint még inkább a megszokott infrastrukturális beruházásokat tartják fontosabbnak.
Az előrelépéshez persze mindkettőre szükség van átfogó programok keretében. Ami fontos, hogy a digitalizációt nem szabad elhanyagolni az újabb szakadékok elkerülése végett.
_______
Forrás:https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/212/index.html
https://kormany.hu/hirek/egyre-tobben-valasztjak-a-videki-eletet
További forrás: Kenyeres Kinga Infotér-konferencián bemutatott prezentációja.
