A kínai parlament éves ülésszakának kapcsán nyilatkozott az e-kereskedelemről Csen Tö-ming kínai kereskedelmi miniszter, aki egyelőre csak becsült adatokkal tudott szolgálni. A minisztérium szerint az elektronikus kereskedelem értéke 2012-ben az 1,1 és 1,2 ezer milliárd jüan (40,6–44,3 ezer milliárd forint) között alakult.
Elképesztő léptékekben nő, négy év alatt mintegy 8,5-9-szeresére nőtt Kínában a gazdaságnak ez a szegmense. 2008-ban még mindössze 128 milliárd jüan volt (magyar léptékkel így is elképesztő, hiszen ez 4,7 ezer milliárd forintot jelent) a teljes forgalom, ami 2010-ben elérte a 476 milliárdot, 2011-ben pedig a 800 milliárdot.
A növekedést serkentette, hogy a kínaiak körében is egyre elfogadottabb a netes vásárlás, miközben nő az rendszeresen netezők száma is. A netes vásárlás népszerűségének az sem tesz rosszat, hogy az e-kereskedők közt agresszív árháború alakult ki. Ez utóbbit azzal is magyarázzák, hogy a gazdasági válság következtében egyre több kereskedőcég tette át tevékenységét a netre, hogy optimalizálhassa a költségeit.
A piac kicsit féloldalas, tekintve hogy a legnagyobb piaci szereplő, az Alibaba Group uralja a piac mintegy 80 százalékát. A cég becslései szerint idén e-kereskedelmi tranzakciók értéke Kínában elérheti az 1,6 ezer milliárd jüant (59,2 ezer milliárd forint), amivel az Egyesült Államokat is megelőzve a világ legnagyobb e-kereskedelmi piacává válhat.
A Sinobytes blogon Steven Millward felsorolja a 10 legnagyobb kínai e-kereskedelmi oldalt. Az első két helyezett, az Alibaba csoporthoz tartozó Tmall.com (39,9 százalék) és a 360Buy.com (14,7 százalék) uralja a piac több mint felét, a harmadik Suning.com csak messze leszakadva kullog utánok a maga 2,4 százalékos részesedésével. Rajta kívül csak a negyedik helyezett kínai Amazon tudott még 2 százalék fölé kerülni (2,2 százalékos részesedés), a többi hat toplistás cég pedig már erősen a két százalék alatt van.
Összehasonlításképpen: Az e-kereskedelmi piac Magyarországon is sikersztorinak tekinthető. A kiskereskedelemnek ez aszegmense érezte meg legkevésbé a válságot. 2012-ben mintegy 14 százalékot bővült, így a netes kereskedelem összforgalma megközelítette a 180 milliárd forintot.
Az eNET kutatásai szerint tavaly a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 3 százalékát már interneten keresztül bonyolítja a lakosság. Ez nyilván elenyésző a kínai méretekhez képest, de ha a lakosság arányát nézzük, még rosszabbul jövünk ki az összehasonlításból. Kína lakosságát 2012-ben 1,35 milliárdra becsülték, azaz nagyjából 135-ször többen élnek ott, mint Magyarországon, ellenben a két ország e-kereskedelmének volumene között megközelítőleg 236-szoros volt a különbség.
