Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A ma megnevezett döntősök fogják megteremteni a jövőbeli innováció alapját. Európában számos olyan, világszerte élenjáró kutató dolgozik, aki a lenyűgöző és inspiráló területnek számító jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozik. Ha az európai, nemzeti és regionális finanszírozást összekapcsoljuk a komoly kihívások kezelése érdekében, olyan innovációt valósíthatunk meg, amely megoldást kínál például a degeneratív idegrendszeri betegségek kezelésére vagy az éghajlatváltozás problémáira.”
A finanszírozásra esélyes jelöltek (betűrendben):
FuturICT Knowledge Accelerator and Crisis-Relief System: (FuturICT – az ismeretszerzést meggyorsító és válságkezelő rendszer): az IKT segítségével hatalmas mennyiségű adat és összetett helyzet elemezhető, ami hozzájárul a természeti katasztrófák jobb előrejelzéséhez, vagy a határokon, kontinenseken átnyúló, ember okozta katasztrófák kezeléséhez és hatásainak enyhítéséhez.
Graphene Science and technology for ICT and beyond: (grafénkutatás és -technológia az IKT és más területek alkalmazásában): a grafén olyan, atom- és molekulaszintű manipuláció révén létrehozott új anyag, amely felválthatja a szilíciumot és a 21. század csodája lehet.
Guardian Angels for a Smarter Planet: (őrangyalok egy jobban működő világért): ezek az elem nélküli, apró eszközök autonóm személyi asszisztensként működve képesek érzékelésre, adatfeldolgozásra és kommunikációra, akár a véráramban keringve is.
The Human Brain Project: (az emberi aggyal foglalkozó projekt): az emberi agy működésének megértése lehetővé teszi az aggyal kapcsolatos vagy általa inspirált fejlesztések eredményeinek felhasználását számítási architektúrákban, valamint az idegtudományok és az orvostudomány terén.
IT Future of Medicine: (IT a jövő orvostudományában): a digitális technológia révén lehetővé válik a személyre szabott orvoslás, amely az egyes betegektől begyűjtött – globálisan integrált orvosi ismeretek szerint feldolgozott – molekuláris, fiziológiai és anatómiai adatokon alapul.
Robot Companions for Citizens: (segítőtárs robotok): a puha külső borítással ellátott, intelligens robotok, amelyek rendkívül fejlett érzékelőképességgel, kognitív és emocionális készségekkel rendelkeznek, segítséget nyújthatnak az embereknek, gyökeresen megváltoztatva ember és gép kapcsolatát.
Ahhoz, hogy új távlatokat nyissanak, a FET zászlóshajó-jelöltjeinek túl kell tekinteniük a hagyományos IKT-kutatáson és együtt kell működniük más területek – például az egészségügy, az anyag- és idegtudományok, valamint a neurorobotika – szakembereivel.
Az alapkutatások e kihívásai csak úgy oldhatók meg sikerrel, ha Európa vezető tudósai egyesítik erőiket. A ma ismertetett javaslatok többségét számos cég, kutatásfinanszírozással foglalkozó ügynökség és több száz tudós támogatja.
A kezdeményezéseknek szükségük lesz az EU kutatási keretprogramjának, nemzeti és regionális kutatási programoknak és az iparnak az egyesített erőforrásaira is. Összehasonlításul: az emberi génállomány feltárására irányuló korábbi kezdeményezés 13 éven át világszerte több száz tudóst mozgósított és költsége több mint 3 milliárd dollárt tett ki (körülbelül 2,1 milliárd euró). A FET zászlóshajó-projektjei hasonlóan jelentős kihívásokkal néznek szembe, és ugyanilyen lenyűgöző eredményekkel járhatnak.
Előzmények
Zászlóshajó-kezdeményezések versenye: A Bizottság 2010-ben európai tudósokat kért fel arra, hogy problémákat azonosítsanak és projekteket javasoljanak. A beérkezett 21 javaslatból egy szakértőkből álló csoport hat kezdeményezést választott ki, amelyek a leginkább esélyesek tudományos áttörést jelentő, valamint Európa társadalmi és ipari kihívásainak megoldásához jelentős mértékben hozzájáruló eredmények elérésére.
Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET): A FET-projekt felderíti és ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák terén felmerülő új ötleteket és hosszú távú kutatási témákat. A programot a Bizottság Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága irányítja. A FET-kutatások célja a hagyományos IKT határain túl eső területek feltárása, növekvő mértékben támaszkodva a különböző tudományágakkal (például a biológia, kémia, nanotudományok, ideg- és kognitív tudományok, etnológia, társadalomtudományok, közgazdaságtan), a művészetekkel és a humán kutatásokkal való együttműködésre.
A jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó program 1989-ben kezdődött. Három közelmúltbeli Nobel-díjas, Theodor Hänsch, Albert Fert és Peter Grünberg szintén részt vett FET-finanszírozású kutatási projektben.
A FET finanszírozása az EU hetedik kutatási keretprogramjából történik. Az Európai Bizottság a 7. keretprogram költségvetésének FET-kutatásra fordított részét a jelenlegi legfeljebb 100 millió euróról évente 20%-kal növeli és felkéri a tagállamokat, hogy hasonló mértékű növeléssel járuljanak hozzá ezen erőfeszítés megvalósításához. A Bizottság 2010 és 2013 között összesen 500 millió eurót bocsát a FET-kutatás rendelkezésére.
Az élenjáró jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák vannak a középpontban a most zajló budapesti FET11 konferencián (www.fet11.eu). Az információs tudomány és technológia előremutató, kockázatos és hosszú távú kutatásaival foglalkozó konferencia és kiállítás megteremti a tudományágakon átívelő, a jövőt gyökeresen átformáló új ötletek alapjait.
További információ:
http://www.fet11.eu/about/fet-flagships
A digitális menetrenddel foglalkozó weboldal címe:
http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm
Neelie Kroes weboldala: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/
Kövesse Neelie Kroes bejegyzéseit a Twitteren is: http://twitter.com/neeliekroeseu
