A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) adott otthont az idei első eVITA Fórumnak. A március 24-i rendezvény iránt jelentős volt az érdeklődés; a Fórumon mintegy 80-an vettek részt.
Erdő Sándor, a NIH általános elnökhelyettese megnyitójában reményét fejezte ki, hogy jó együttműködés alakul ki a platform tagjai és a NIH között. Jelezte: a Nemzeti Innovációs Hivatal hosszú távon érdekelt a közös munkában.
„Az eVITA Nemzeti Technológiai Platform alapvető célja infokommunikációs eszközökkel segíteni az egészség által befolyásolt életminőség javulását, azaz az egészség megőrzését és fejlesztését, valamint az egészséghiányok pótlását, továbbá csökkenteni az egészségügyi ellátások iránti igényt és a betegségekből fakadó egyéni, családi és társadalmi terheket” – foglalta össze a lényeget Hanák Péter, az eVITA Platform szakmai vezetője. A Fórumon hazai fejlesztésű termékeket és prototípusokat mutattak be, valamint ismertették az eVITA Stratégiai Kutatási Terv és Stratégiai Megvalósítási Terv fő elemeit.
A rendezvényen az alábbi, saját fejlesztésű gyakorlati alkalmazásokkal ismerkedhettek meg a résztvevők:
- VARIO MedCare telefonos jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszer (MohaNET)
- I-QRS életjelfigyelő telemetriás rendszer (i-QRS)
- MedComForm egészségügyi adatkommunikációs rendszer (Smart-meD)
- Mobil EKG-készülék (Innomed)
- Minimalista tevékenységfigyelés (BME EMT)
- Tevékenység- és gyógyszeremlékeztető a modern otthonfelügyeleti rendszerekben (BAY-IKTI)
- Mobiltelefonos beszélőprogram, internetes jelnyelvi tolmácsolás, látássérültek tájékozódás-támogatása (Óbudai Egyetem)
A lépések sürgősségét több nemzetközi és hazai adat is indokolja. Néhány ezek közül: a 60-82 éves korcsoporton belül az egyedül élők aránya 52%; a mentális betegek aránya az Európai Unióban 15% (nők), illetve 7% (férfi). A Frost & Sullivan 2008-as felmérése szerint csökken az igény az akut ellátásra, miközben nő az igény a krónikus, hosszabb időn át tartó ellátásra; a közfinanszírozás hiánya gátolja az egészségügyi távmonitorozás terjedését, ezért a pácienseknek saját maguknak kell fedezniük a távmonitorozás költségeit.
Az előadók egyetértettek abban, hogy az eVITA témakörébe eső fejlesztéseknél, illetve a termékek bevezetésekor hiba volna állami pénzekre várni. Javarészt magán- és kisközösségi, valamint vállalkozói forrásokra kell támaszkodni.
Németh Mónika, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője jelezte: a kormányzat az eVITA témakörrel kapcsolatban igyekszik olyan környezetet teremteni, amelyben érdemes fejleszteni. A piacközeli, pácienseket kiszolgáló innovatív megoldások fejlesztésénél főleg a kis- és középvállalatokra építenek. Ezen kívül hangsúlyt fektetnek a szolgáltatások elterjesztésére.
Kapcsolódó anyagok:
Előadások diái és a stratégiák
PDF — Az eVITA Platform célkitűzései és eredményei, Hanák Péter (BME EMT)
PDF — Gyakorlati alkalmazások, Havasi Zoltán (MohaNET), Kocsisné Szilágyi Gyöngyi (i-QRS), Daiki Tennó (SmarMed), Varga József (Innomed), Vajda Lóránt (BAY-IKTI), Hanák Péter (BME EMT), Kutor László (Óbudai Egyetem)
PDF — Fogyatékok pótlása IKT eszközökkel, Kutor László (Óbudai Egyetem)
PDF — Terápiakövetés és -támogatás IKT eszközökkel, Kincses Gyula, Jancsó László (Egészségügyi Szakértő Műhely)
PDF — Otthoni felügyelet infokommunikációs eszközökkel, Butsi Zoltán (Pannon Egyetem), Vajda Lóránt (BAY-IKTI)
PDF — Egészségmegőrző programok támogatása infokommunikációs eszközökkel, Dózsa Csaba, Pálos Nikolett (MedEcon)
PDF — Záró gondolatok, eVITA Fórum, Hanák Péter (BME EMT)
PDF — Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis Terv, Gaál Péter (Semmelweis Egyetem)
PDF — Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve, Németh Mónika (NFM)
PDF — Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása a gazdaság fejlesztésében, Pataricza András (BME MIT)
eVITA Stratégiai Kutatási Terv
e VITA Stratégiai Megvalósítási Terv
Forrás: NJSZT, NIH
