A 18 és 40 év közötti Y és Z generációsok, vagyis a digitális bennszülöttek már nagykorú első és
használja. Messze a legtöbben okostelefonról, összességében kétharmaduk a zsebben lapuló
okoseszközről szemlézi leginkább a tartalmakat – derült ki a Lounge Group közelmúltban végzett
kutatásából.
.jpg)
A Z-generációsok és az alacsonyabban iskolázottak körében ez az arány 75-80%, ők tehát
elsősorban a telefon képernyőjén keresztül élik a netéletüket. Ezzel szemben az asztali gépek és a
laptopok használata a férfiak, az idősebbek és a magasabb végzettségűek körében magasabb – ez
utóbbi esetében a szellemi foglalkozás és az irodai munka állhat a háttérben.
Ami a 18-40 évesek internetezési céljait illeti: leginkább tájékozódásra (26%), kapcsolattartásra
(24%), közösségi oldalakon böngészésre (16%), valamint szórakozásra és játékra (14%),
munkavégzésre (10%) használják a netet. A fiatalabb korosztályból adódóan 6 százalékuk még
elsősorban a tanuláshoz veszi igénybe az online tartalmakat. A Lounge Group félezer megkérdezett
részvételével zajló reprezentatív felmérése arra is rámutatott: a Z-generációsoknál az ismerősökkel
történő kapcsolattartás, míg az Y-generáció esetében a tájékozódás szerepel az első helyen az
internet-használati célok között.
Titokzatos szakszervezetisek
A Gmail és a YouTube illetékesei valószínűleg boldogok lennének, ha tudnák, hogy a magyar Y-Z
generációsok ebben a két márkában bíznak leginkább, már ami a személyes adatok kezelését illeti. A
közelmúltban az adatvédelmi botrányoktól megtépázott Facebooknak már komoly lemaradással kell
szembenéznie. A felületek dobogós helyéhez természetesen hozzájárul az is, hogy ezek messze a
legismertebbek a célcsoport körében. De toplistás még a Skype, Instagram és a Linkedin is, kisebb
meglepetésre azonban a korábban erős privacy politikájáról ismert Snapchat csak ezeket követően
szerepel a listán. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabbak (18-24 évesek) alapvetően jobban
bíznak a felületekben, mint a tapasztaltabb korosztály tagjai.
A személyes adatok kiadásával kapcsolatban szintén éles kép rajzolódik ki. A nevét, születési adatait,
lakóhelyét vagy családi állapotát – ebben a sorrendben csökkenő mértékben, de még mindig az
érintettek közel többsége – kiadja az interneten. Viszont egy éles törést követően a munkahellyel,
káros szenvedéllyel, utazással vagy éppen a vallási irányultsággal kapcsolatos információkat már csak
tizedük osztja meg magáról. A szexuális irányultságról (3%) vagy a banki adatairól (1%) már nem is
beszélve. A biometrikus adatok életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók
elzárkóznak ezek megadásától. A Lounge Group felmérésének érdekes tanulsága, hogy az
érdekképviseleti szervezeti tagságukat kevesebben vallják be ma az interneten (2,6%), mint ahányan
a szexuális életükről tesznek közzé részleteket.
Lounge Group
