A Rutgers csoport eredményei korábbi tanulmányaival összevetve arról tanúskodnak, hogy a szabadon választott gesztusjelszavak megfelelő alternatívái lehetnek a szavakon vagy más formákon alapuló bejelentkezési módoknak, különösen a mobilkészülékeknél. A gesztusjelszavak igen jól működnek érintőképernyők esetében, gyorsabban bevethetőek, könnyebben felidézhetőek és nehezen feltörhetőek.
A szakértő szavai szerint egyre nehezebb meggátolni, hogy bárki belelásson okostelefonunkba, és egyre fontosabb is a védelem, mivel az emberek mindenhová magukkal viszik készüléküket. Ha valakinek sikerül illetéktelenül bejutni egy ilyen készülékbe, rengeteg információt szerezhet meg tulajdonosáról, aki ezáltal különféle támadások – például pénzügyi – célpontjává válhat.
A Rutgers-tanulmányt hivatalosan májusban, egy Spanyolországban tartandó szakmai konferencián publikálják majd.
Más kutatók korábbi munkái is feltárták már, hogy a szöveges jelszavak és PIN-számok használata nehézkes, könnyen kompromittálhatóak, és nem éppen a megfelelő eszközök a mobileszközök védelmére. Az okostelefonok manapság rengeteg személyes és egyéb érzékeny adatot tartalmaznak az e-mailektől át egészen a pénzügyi információkig.
Mivel a felhasználók egyre jobban támaszkodnak rájuk a mindennapokban, nagyon fontos, hogy ezek az eszközök és a rajtuk lévő virtuális felhasználói fiókok biztonságban legyenek. Az okostelefonok a biztonsági szakértők szerint sérülékenyek a kibertámadásokkal szemben, ráadásul nő a kifejezetten mobilkészülékeket célzó kiberfenyegetések száma is.
A Rutgers Egyetem szakemberárdája azt vette szemügyre, miként alkalmazza 91 ember az egyedi gesztusokon alapuló jelszavakat mindennapi életében. Feltelepítettek egy szoftvert az Android okostelefonokra, a résztvevők pedig 348 szöveges, és 345 gesztus alapú jelszavat gyártottak. Összesen 2002 bejelentkezést igénylő műveletet hajtottak végre nyolc virtuális fiókból.
Mindegyiküket megkérték, hogy a vizsgálathoz kialakított két fiókkészlethez hozzanak létre jelszavakat. Az első készlet két virtuális fiókot ölelt fel: online banki ügyintézéshez és közösségi hálózathoz. A második már hatot: e-mail, online játék, online társkeresés, vásárlás, online tanulás és zenehallgatás.
Az eredmények feltárták, hogy a gesztusokon alapuló jelszavaknál a résztvevők előnyben részesítették a formákat (49,28 százalék) és a betűket (24,07 százalék) a vonalakkal (15,76 százalék) szemben. Emellett szintén előnyt élveztek az egy ujjal (93,62 százalék) elvégezhető gesztusok. A gesztusjelszavakat használók átlagosan 22 százalékkal kevesebb időt töltöttek a bejelentkezéssel, és 42 százalékkal gyorsabban létrehozták a jelszavakat.
A szakemberek szerint az ilyen gesztusokon alapuló jelszavakat be lehet vetni laptopoknál, vagy érintőképernyős tablet-laptop kombóknál, sőt, még érintőképernyővel működő ajtóknál is.
Kutatók szerint hamarosan különféle egyedi ábrák elmutogatásával, illetve speciális firkák készítésével léphetünk be mobilkészülékeinkbe, ezzel nehezítve az adatainkra vadászók dolgát. A Rutgers Egyetem kutatói vizsgálatukban azt vették szemügyre, hogyan működnének gyakorlatban az egyedi gesztusok jelszavakként. Janne Lindqvist, a tanulmány társszerzője szerint az ilyen gesztusjelszavak lehetővé tennék, hogy a felhasználók bármilyen formájú jelszavat generáljanak bármennyi ujjal.
