Internetes tartalmait is térítéshez köti a jövőben a Neue Zürcher Zeitung - mondta el az MTI-nek adott interjúban Markus Spillmann, a svájci napilap főszerkesztője. „Aki az NZZ-re kíváncsi, az megtalálja a jövőben is akár internetes, akár nyomtatott formában, de fizetnie kell a tartalomért” - fogalmazott. Az 1780-ban alapított napilap főszerkesztőjét egyebek mellett arról kérdezte az MTI munkatársa, hogy miként látja az újságírás helyzetét az internet korában.
Az NZZ csoport - ma Svájc egyik legnagyobb médiavállalkozása - az 1990-es években az elsők között jelentkezett internetes szolgáltatással. Ez kezdetben kiegészítő jellegű volt a nyomtatott kiadvány mellett, elsősorban archív és háttéranyagokat tartalmazott. Az ezredfordulón indult a lap online hírportálja, amely azután önálló cikkeket is közölt. A 2000-es évek közepén kezdődött meg a két kiadvány tartalmának összehangolása.
„Most, 2012 elején döntöttük el, hogy a jövőben nem akarunk ingyenes tartalmakat. A minőségért, akár nyomtatott, akár online, pénzt kérünk” - mondta a főszerkesztő. „Ez a stratégia a nyár végére valósulhat meg több lépésben” - egészítette ki.
Hozzávetőleg egy éve az NZZ nyomtatott lapváltozata már digitális formában is előfizethető. Ez volt az online stratégia első lépése, és az eddigi tapasztalatok alapján sikeresnek mondható a vállalkozás. A lap belföldi kiadásának jelenleg 120 ezer előfizetője van, a digitális lapváltozatnak mintegy tízezer. „Az online portál is jól teljesít, de a reklámok önmagukban nem fedezik a költségeket” - mutatott rá a főszerkesztő. „A jövőben az olvasókat is erőteljesebben be akarjuk vonni a költségek fedezésébe” - mondta.
A digitális és a nyomtatott termékek közelítése egymáshoz az internetes és a hagyományos lapszám szerkesztőséginek egybeolvasztását is jelenti. Az NZZ nyomtatott kiadványai természetesen nem szűnnek meg. Markus Spillmann hangsúlyozta, hogy az NZZ nem elsősorban hírportálként tekint magára. „A fő súlypontunk a hírek hátterének megvilágítása, összefüggésbe helyezése. Ez az, ami minket megkülönböztet a piacon” - mondta.
„Az újságírói szakma fő ismérvei alapjában véve nem változnak az internetes korszakban sem” - vélekedett a főszerkesztő. „A legfontosabb változás az lesz, hogy a következő években az internetes tájékoztatás válik az elsődleges médiummá, és a nyomtatott lapkiadás származékos termékké” - fejtette ki.
„Az úgynevezett civil újságírás teljesíti az újságírás meghatározásának bizonyos szempontjait, így az írás, a kommunikációs csatornához való hozzáférés, de sok másikat, például a források és a tények ellenőrzését, kutatómunkát, forrásvédelmet nem. Természetesen végső soron az olvasó dönti el, kit választ. A mi feladatunk, hogy megőrizzük egy márkanév színvonalát” - mondta. „Ha valaki ugyanilyen színvonalon ingyen tud szolgáltatást nyújtani, akkor mi csinálunk rosszul valamit” - tette hozzá.
