A Google internetes keresõ ünnepi emblémája az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
A szakember szerint meglepő az a részletesség, amellyel figyelik mindazt, amit csinálunk. Például ha egy weboldalt meglátogatunk – a Google esetében – nagyon pontosan tudni fogják mennyi ideig maradtunk az adott oldalon, hogyan „mozgunk” rajta, milyen linkeket nyitunk meg, sorrendben és így tovább. A legteljesebb részletességgel látnak mindent. Ezeket az információkat arra használják, hogy megtudják mi érdekel bennünket, hogy a jövőben még pontosabb reklámokat tudjanak adni nekünk.
A Google képes kezelni ezt a gigantikus méretű adathalmazt, milliónyi ember okostelefonozásából összegyűjtve. Ez a profilja. Óriási számítógépükparkjuk van, hatalmas adatközpontokkal, amiknek saját erőművek táplálnak, elképesztő skálán gyűjtenek és kezelnek adatokat. Ennek a hatalmas méretű adatnak – big datának is szokás nevezni – a kezeléséhez algoritmusokat, szoftvereket is kifejlesztettek.
Felemás sikerű az új európai adatvédelmi törvény
A gigacégeknek megéri az adatfelhalmozás, ugyanis minél többet tudjanak meg rólunk, annál hatékonyabban tudják „elhelyezni” a reklámokat, annál többen kattintanak rá a reklámokra, annál több bevételt fognak produkálni. Mint felhasználó ez ellen nem sok mindent tudunk tenni.
Természetesen vannak szabályozó hatóságok, a közelmúltban ezért vezették be Európában az adatvédelmi törvényt. Elvileg az lett volna a célja, hogy a felhasználók sokkal nagyobb kontrollt gyakorolhassanak a saját adataikon – ha már ezen keres mindenki –, valahogy részesülhessenek ebből hosszú távon, vagy legalább tisztába lehessenek azzal, mire használják fel ezeket az adatokat. Az emberek többségének fogalma sincs, mi történik a háttérben. Ha más hatása nem is lesz ennek a törvénynek, legalább tudatosíthatja az emberekben, mire is használják az adataikat és mennyit keresnek rajta mások – húzta alá a professzor.
A nem túl biztató jövő képe
Jelasity szerint a jövő a gépeké, alighanem még többet fognak rólunk megtudni. Arra lehet számítani, hogy az említett adatfeldolgozó algoritmusok még hatékonyabbak lesznek, alighanem hiába próbáljuk majd védeni legszemélyesebb adatainkat – például letiltva a legfontosabbakat –, abból a kevés kiszivárgó dologból, egy fotóból, egy rövid rólunk készült videóból is már elképesztő méretű információt lehet majd leszűrni a preferenciáinkról, tulajdonságainkról, bárhogy is védenénk a saját adatainkat. Nem régen tették közzé, hogy akár egy fényképből is automatikusan, algoritmusok segítségével megmondható valakinek a szexuális orientációja. A nem is túl távoli jövőben erre és az ehhez hasonló dolgokra kell felkészülnünk.
Mark Zuckerbergnek, a Facebook közösségi portál vezérigazgatójának életnagyságú kartonfigurái sorakoznak a washingtoni törvényhozás épülete, a Capitolium elõtt. ( Fotó : MTI/EPA/Michael Reynolds)
A reklámok hatékonyságának a növelése a cél, az emberek manipulációja zajlik. Az utóbbi időben megnőtt a politikai reklámok szerepe, az emberek véleményének a befolyása is ennek az üzletnek a része lett. Egyre inkább a jövőben élünk. Mindent automatizálunk. A legismertebb az önvezető autók problematikája: azt szeretnénk, ha a gépjárművek emberi közreműködés nélkül jutának el a célhoz. Ez olyasvalamit vetít előre, mintha az embereknek végül semmit sem kellene csinálniuk. Különböző kormányok már azon gondolkodnak: hogyan lehet egyáltalán fenntartani egy társadalmat, amelyben senkinek nem lesz semmi dolga. Van egy másik út is: az emberek képességeit kell megnövelni, hogy minél többet tudjanak megcsinálni. A memóriánkat, a tudásunkat kell fejleszteni, hogy ne váljunk feleslegessé – vázolta fel Jalasity Márk.
