Nem volt érdemi kifogása az Országgyűlés oktatási bizottságának a Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete ellen az erről szóló ülésén, és nincs igazán ellentét a grémium fideszes elnöke, Pokorni Zoltán és az oktatási államtitkárság között - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában. Az oktatási államtitkár közölte: rendkívül nagy volt az érdeklődés a NAT-tal kapcsolatos társadalmi vitában, csaknem 10 ezer oldalnyi vélemény érkezett hozzájuk.
A bizottság elnöke részéről „elvi feltételezés volt”, amit a testület legutóbbi ülésén mondott, miszerint a NAT tervezete nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, és ami miatt Pokorni Zoltán attól tart, hogy „elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét” - mondta az államtitkár.
Hoffmann Rózsa kiemelte: „Most még olyan stádium van, hogy mindent lehet feltételezni, politikusok pedig szeretnek nyilatkozatokat tenni, és a feltételezéseiket úgy megfogalmazni, hogy azoknak lehetőleg legyen nagy visszhangjuk”.
Az oktatási államtitkár közölte: rendkívül nagy volt az érdeklődés a NAT-tal kapcsolatos társadalmi vitában, csaknem 10 ezer oldalnyi vélemény érkezett hozzájuk. Mint fogalmazott, „a vélemények nem olyan nagyon sokfélék, inkább nagy volt a hangjuk”, sokan pedig „ugyanazt ismételgették”.
1777 óta van Magyarországon Nemzeti alaptanterv, amely 8-9 évet kivéve mindig is meghatározta a tananyag keretét, vagyis hogy mit adjon az iskola a fiataloknak a magyar és az egyetemes műveltségből – emlékeztetett Hoffmann Rózsa. Tehát a NAT tananyag-szabályozó oktatáspolitikai és szakmai dokumentum - mutatott rá.
Ezt a szabályozási elvet váltotta fel 2003-ban az akkori oktatásirányítás azzal, hogy nincs szükség tananyag-meghatározásra, csak kompetenciákat kell kijelölni, tehát azt, hogy milyen képességei legyenek a gyermekeknek.
Mint mondta, akkor ezt a változtatást „igen nagy nemtetszés fogadta szerte az országban, gyakorlatilag senki nem értett vele egyet, eltekintve egy szűk rétegtől, amely ezt kikiáltotta egyedül üdvözítő, modern módszernek”. Akkor az iskolák maguk határozhatták meg, hogy ezen keretek között pontosan mit tanítanak - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a NAT tervezete alapján visszatérnek a tananyag-szabályozáshoz. Az ezt érintő kritikákra reagálva, miszerint a NAT-ba túl sok tananyagot szeretnének belefoglalni, azt mondta: „Magam is úgy látom, hogy a szűkítésre szükség van, egy kicsit csökkenteni fogunk”. Erről szakemberek döntenek majd a következő időszakban.
A NAT kidolgozói a tananyag-meghatározásnál figyelembe veszik azt, hogy „az iskolák szabadsága bizonyos körülmények között megmaradjon”, hiszen ezt fontos, megőrzendő értéknek tartják, de vissza kell térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy a nemzeti műveltséget az arra felhatalmazott kormány „biztosítja, továbbadja” - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.
Kapcsolódó anyagaink:
