Nem kell megijedni, az adatokkal ugyanis nehéz visszaélni, hiszen mára már a nagy internetes szolgáltatók és a bankok is kialakítottak olyan szűrőket, amelyeken keresztül utólag is le tudja tiltani adatait a tulajdonos.
Ilyen szűrő például, hogy a bank abban az esetben, ha szokatlan vásárlási aktivitás történik, felhívja az ügyfelet, ellenőrzi, valóban ő áll-e a tranzakció mögött, vagy visszaélnek-e az adataival.
Nehézséget az okoz, hogy a bank nem minden esetben tudja felhívni az ügyfelet, hiszen túl sok tranzakció történik naponta. Ez viszont azzal küszöbölhető ki, hogy az ügyfél keresi fel a bankot telefonon. Ehhez csak be kell állítani az SMS-visszaigazolás-szolgáltatást, amely minden vásárlásáról emlékezteti a kártyatulajdonost, így az mindig tudni fogja, mikor kell hívni a pénzintézetet.
Ne tároljunk PIN-kódot a pénztárcában!
Muraközi Gergely informatikus két fontos dologra hívja fel a figyelmet a Kossuth Rádió Naközben című műsorában: az egyik, hogy érdemes a bank telefonszámát magunknál tartani, főleg külföldi tartózkodás idején, a másik pedig, hogy jegyezzük meg a PIN-kódunkat, és azt ne tároljuk a pénztárcánkban.
Az egyik legmodernebb módszer, ha valaki jelszómenedzsert használ, amihez csak egy adatot kell megjegyezni, de többet tud tárolni. Ennek praktikusabb kivitelezése pedig az ujjlenyomattal működő jelszómenedzser.
Rengeteg műszaki intézkedést lehet tenni a biztonság érdekében. Internetes vásárlás esetén például kétlépcsős azonosítás is kérhető.
Ennél az első lépcső, amikor az illető megadja a bankkártyáján lévő adatokat, a második pedig egy SMS-ben érkező visszaigazoló kód beírása, amely megerősíti a vásárlás szándékát.
Érdemes figyelni a böngészőt, az ugyanis jó eséllyel jelzi azokat az internetes oldalakat, amelyeken már történtek visszaélések, de kerülni kell azokat az oldalakat is, amelyek nem titkosítottak, tehát azokat, ahol a böngésző felső sávjában nem jelenik meg a kis lakat – hívta fel a figyelmet Muraközi Gergely.
