Az Országházban Orbán Viktor és a kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Li Ko-csiang jelenlétében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Kínai Fejlesztési Bank alelnöke írta alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kínai Fejlesztési Bank közötti együttműködési megállapodást a bank által biztosított egy milliárd euró értékű fejlesztési hitelkeret tervezett felhasználásáról. Emellett a magyar és a kínai fejlesztési bank is megállapodást kötött a fejlesztési hitelkeret felhasználásának keretfeltételeiről.
Matolcsy György és a Huawei alelnöke aláírta a távközlési hálózati berendezéseket gyártó kínai cég Magyarországon megvalósítandó európai logisztikai központjának létrehozásáról szóló megállapodást is. Mintegy 10 millió euró értékű együttműködési megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium a ZTE vállalattal a kínai telekommunikációs cég által Magyarországon létrehozandó európai, regionális hálózatkezelő központ beruházásáról.
A MÁV és a kínai vasúttársaság szintén együttműködési megállapodást kötött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Keleti pályaudvarral összekötő gyorsvasút-beruházás elősegítéséről.
Fotó: Árvai Károly
Egyetértési nyilatkozatot írtak alá a kis-és középvállalkozások közötti együttműködés fejlesztésének elősegítéséről is, a Vidékfejlesztési Minisztérium és Kínai Mezőgazdasági Minisztérium pedig magyar-kínai tudományos és technológia központ létrehozásáról kötött megállapodást. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a megállapodások tartalmának ismertetése előtt elmondta, hogy Li Ko-csiang előzőleg hivatalos tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Li Ko-csiang hétfőn érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre. Tárgyalt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel és az államfői jogokat jelenleg gyakorló Kövér László házelnökkel. A kínai miniszterelnök-helyettes látogatásához kapcsolódóan hétfőn kínai-magyar üzleti fórumot is rendeztek.
Az 57. évében járó Li Ko-csiang a jelenlegi kínai politikai csúcsvezetés hetedik embere, és várhatóan a következő év tavaszától ő lesz az ázsiai ország miniszterelnöke. Magyarország és Kína tavaly júniusban, Ven Csia-pao kínai kormányfő kétnapos budapesti látogatásán kötött megállapodást egyebek mellett arról, hogy a kínai állami fejlesztési bank egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására.
Magyarország és Kína stratégiai szövetségesek
Orbán Viktor szerint Magyarország és Kína stratégiai szövetségesnek tekintik egymást; Magyarországnak a nyugat-európai szövetségi rendszer mellett következetesen végig kell vinnie a keleti nyitás politikáját is - a miniszterelnök erről az MTI-nek nyilatkozott kedden, miután tárgyalt Li Ko-csiang kínai miniszterelnök-helyettessel.
Két lábon kell állni pénzügyi, fejlesztéspolitikai, beruházáspolitikai szempontból és a politikai barátok, politikai szövetségesek szempontjából is - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kínai küldöttség látogatásával fontos lépést tettünk Magyarország gazdasági és pénzügyi biztonságának növelése irányába.
Orbán Viktor az egymilliárd eurós hitelkeret kapcsán az MTI-nek azt mondta: ez csak töredéke annak a pénznek, amelyet a magyar gazdaság fejlesztésére elérhetővé tettek. Mint kifejtette, a kínaiaknak az az álláspontjuk, hogy ha az egymilliárd eurót értelmes programokra elköltjük, akkor - ha nem is korlátlanul - de a „magyar fantáziát nagyságrendekkel meghaladó” mértékben állnak rendelkezésre további források.
Hangsúlyozta, valójában a magyar fejlesztéseknek ma nem pénzügyi korlátjuk van, hanem az a kérdés, hogy vannak-e jól kidolgozott, üzletemberek által is működtethetőnek látott gazdasági programok, és képes-e a magyar magángazdaság olyan programokat az asztalra tenni, amelyeket érdemes egy kínai-magyar fejlesztési alapból finanszírozni.
„Nem a pénzszűke határozza meg az életünket, hanem a saját életképes ötleteink korlátozott száma” - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak ma már a válság utáni növekedési szakasz politikáját kell megvalósítania, és ehhez szereztek ma nem egymilliárd, hanem sok milliárd euró értékben forrásokat.
Fotó: Árvai Károly
Orbán Viktor utalt arra is, hogy a múlt heti varsói Lengyelország-Közép-Európa-Kína gazdasági fórumon meghívást kapott Ven Csia-pao kínai miniszterelnöktől, így a kétoldalú kapcsolatok erősítésére még az idén Pekingbe látogathat.
A miniszterelnök hangsúlyozta, Kína Magyarországot stabil országnak látja, amelynek képzett a munkaereje, gazdasági növekedése pedig ismét elérte és egy kicsit meghaladta az Európai Unió átlagát. Hozzátette, hogy Kína pénzügyileg is stabil országnak tartja Magyarországot, mert bár 80 százalék körüli az államadósság, de olyan erős pénzügyi kapcsolatokkal rendelkezünk nemcsak az Európai Unióhoz és az IMF-hez, hanem a kínaiakhoz és más feltörekvő piacokhoz is, amelyek stabilitást adnak az országnak.
Most már csak arra van szükség, hogy a magyarok is elhiggyék, hogy ez egy stabil ország - jegyezte meg a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a velünk stratégiai szövetségben lévő országok sokkal biztatóbbnak és nagyobb jövő előtt állónak látják Magyarországot, mint időnként a saját polgárai.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a kínai-magyar kapcsolatokban tavaly júniusban értek el áttörést, amikor „húszegynéhány év után” a kínai miniszterelnök ellátogatott Budapestre. Mint mondta, Magyarország 2010 óta következetesen viszi végig a keleti nyitás politikáját, amelynek egyik kulcsszereplője Kína, a kínaiaknak pedig határozott Közép-Európa-politikájuk van, amelyben a számukra fontos államokkal kétoldalú kapcsolatokat építettek ki, az egyik legmélyebbet a magyarokkal.
Kiemelte, hogy a két ország stratégiai együttműködése a kulturális és tudományos élet után most már kiterjed a gazdasági életre, a fejlesztéspolitikára és a pénzügypolitikára is, most pedig azon dolgoznak, hogy a civil társadalmak együttműködését is fejlesszék, ezért a két ország ösztöndíjasokat fogad majd százas nagyságrendben, hogy el tudják mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat.
