Az operátorok a hatóság másodfokú döntésének kihirdetése után eljárási hibák sorozatára hivatkozva támadták meg a határozatot, jóllehet részletekről egyik cég sem volt hajlandó nyilvánosan beszélni. A mobilszolgáltatók ugyanakkor nagy valószínűség szerint többek közt azt kifogásolták, hogy a hatóság menet közben többször is módosított a kiírási dokumentáción, többnyire úgy, hogy ezzel előnyösebb helyzetbe hozta a piacra potenciálisan belépő új szereplőt. A két mobilcég az NMHH ellen indított perben a frekvenciaaukció lezárásáról szóló határozat felfüggesztését kérte a bírósági eljárás idejére.
A határozat felfüggesztésének fenntartása a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek és a Magyar Fejlesztési Bank által létrehozott negyedik mobilszolgáltató számára szinte biztosan egyet jelent azzal, hogy a cég nem tudja tartani az aukciót lezáró határozatban és a kiírási dokumentációban szereplő vállalásokat, vagyis a szolgáltatás nem tudna időben, december 31-ig elindulni. A vállalat frekvenciahasználati engedély nélkül gyakorlatilag semelyik komoly beszállító- vagy roamingpartnerrel nem tudna megállapodást kötni, hiszen a cégek a másodfokú döntésig nem vállalják azt a kockázatot, hogy az új szolgáltató esetleg mégsem szolgáltathat éveken keresztül.
A negyedik mobilszolgáltató potenciális partnerei közé tartozik az a két cég is, mely a bíróságon megtámadta az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvenciaaukciót lezáró határozatát: a Telenorral és a Magyar Telekommal nemzeti roamingszerződést kell kötnie az MPVI-nek, a két cég ugyanakkor szinte biztos, hogy a frekvencialicenc újbóli megszerzéséig nem ül le tárgyalni a negyedik szolgáltatóval.
A döntés további hatása, hogy kérdésessé válik a hálózati eszközparkra vonatkozó tender kiírása, illetve eredményessége is, hiszen a beszállítók számára óriási rizikót jelentene, ha a halasztó hatály továbbra is érvényben maradna, amivel az új szolgáltató megjelenése végképp ellehetetlenülne.
