Bruce Lee és John Woo városa, a mintegy 7 millió lakosú Hongkong „hivatalos” infokommunikációs stratégiáját még az 1998-ban készült, azóta a technológiai és a társadalmi-gazdasági változások figyelembevételével három-négyévente aktualizált Digital 21-ben fogalmazták meg (jelenleg a 2008-as változat van érvényben). A nyilvános konzultációkat követően, a kormány, az ICT és más iparágak, valamint a felsőoktatási és tudományos élet reprezentánsai által kidolgozott mindenkori változatokban definiált célok – miként erősítse meg Hongkong robusztus alapokon nyugvó „vezető digitális város” státuszát – széleskörű konszenzust tükröznek. A 2008-as öt területet emel ki:
- A digitális gazdaság még gördülékenyebb működését (természetesen a kis- és középvállalkozások szerepének növelésével),
- A fejlett technológiák és az innováció promótálását,
- Hongkong technológiai együttműködésben és az ahhoz kapcsolódó kereskedelemben betöltött csomópont-szerepének megszilárdítását,
- Következőgenerációs közszolgáltatások megalapozását,
- A mindenkinek nyitott, valóban tudásalapú társadalom felépítését.
Hongkong panorámafotó
Tudásalapú társadalmon bárki számára elérhető szélessávú kapcsolódást, az összes diákot segítő ICT-t, könnyebben hozzáférhető ipariszoftver-megoldásokat, az információ és a digitális jogok hatékony kezelését, ezekre épülő infrastruktúrát és kultúrát értenek. A célok megvalósításához öt területet tartanak különösen fontosnak: kommunikációs technológiákat, digitális tartalmak fejlesztését, szenzor- és azonosító-technológiákat, szoftverfejlesztést, IPv6-alapú következőgenerációs internetet. Utóbbihoz kapcsolódik a 2012 elején induló, 2017-ig tartó második GovWiFi program. Lényege, hogy állami tulajdonban lévő nyilvános helyeken ingyen és vezeték nélkül férjen hozzá minél több felhasználó az internethez, illetve, hogy kormányzat és magánszektor együttműködésének gyümölcseként Hongkong valóban „vezeték nélküli várossá” fejlődjön. A régióban egyébként mintegy 400 ilyen hozzáférési pont található, ami egyelőre elmarad Szingapúr és a tajvani Tajpej ezirányú mutatóitól.
Hongkong Science Park
Az ambiciózus célok ugyan túl általánosnak is hathatnak, csakhogy Hongkong a legjobb úton halad a megvalósításuk felé: az információs társadalom már a hétköznapok része. A lakosság jelentős része digitális írástudó, és például a szolgáltatások kompetitív (a világon egyik leginkább megfizethető) árazásának köszönhetően hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok, személyek is hozzáférhetnek az infokommunikációs technológiák által nyújtott előnyökhöz. Ideális állapotról mindig elhamarkodott beszélni, de Hongkong (és Szingapúr) megközelíti azt. A számok magukért beszélnek.
ICT, a számok tükrében
2011. decemberi adatok alapján a mobil-előfizetések száma 210,2, a szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartásoké 86,6 százalék, a városban és környékén (kisebb részben a kormány, nagyobb részben a magánszektor által kialakított) 9171 vezeték nélküli hotspot található, míg a kormány ICT-re fordított 2011-es és 2012-es összesített kiadása előzetes becslések alapján 5,7 milliárd hongkongi dollár (1 honkongi dollár körülbelül 28 forint). A kormány honlapját 2010 októbere és 2011 novembere között átlagosan 68 ezren nézték meg naponta, az e-kormányzat tranzakciók havi átlaga (korábbi, 2009-es statisztikák szerint) 3,6 millió. Az online kormányzati szolgáltatásokat egy 2007-es felmérés megkérdezetteinek 4,2 százaléka nagyon jónak, 61,2 százaléka jónak, 32,7 százaléka átlagosnak tartotta, és csak 1,7, illetve 0,2 százalékuk ítélte meg őket negatívan vagy nagyon negatívan.
Hongkong Science Park
Hongkong nemcsak a délkelet-ázsiai térség, hanem a földkerekségnek is az egyik legnagyobb, az éves IT-bevételek 25 százalékát generáló szoftverpiaca, hagyományosan sok szoftvercsomag világpremierjének ad otthont. A 2014-re prognosztizált eladások meg fogják haladni az 1,4 milliárd amerikai dollárt (szemben a 2010-es 1,1 milliárddal). A szintén komoly profitot, 2010-ben 1,4 milliárd amerikai dollárt generáló ICT-szolgáltatások terén állami és magánszektorban egyaránt folytatódnak az eddigi trendek: a piac nagyobb outsourcing-projektekre épül, míg az agresszíven nyomuló telekomszolgáltatók egyre több területen érintettek.
A tervek kivitelezésében két kormányzati tulajdonban lévő intézménynek, a stratégiai jelentőségű Cyberportnak és a Tudomány Parknak (Science Park) jut a központi szerep: infrastruktúrát biztosítanak a technológiai innovációnak, a kutatásfejlesztések eredményeinek high-tech és üzleti alkalmazásokban hasznosuló megvalósításához, együttműködési platformot nyújtanak helyi és a világ különböző részeit képviselő infokommunikációs cégeknek, szakembereknek. Míg a Cyberport korábban a digitális szórakozásra összpontosított, a város építészetéhez méltóan ultramodern komplexum jelenlegi tevékenysége már egyértelműen szélesebb témakörre, a digitális életstílus egészére fókuszál, amit olyan bemutatókkal szemléltetnek, mint például a 2009-es DigiHome, a felhőszámítások (cloud computing) eredményeit ismertető konferenciák vagy ázsiai fejlesztésű vízalatti robotok júliusra tervezett versenye.
A több mint 300 (helyi, „szárazföldi” kínai és nemzetközi, startup és multinacionális) technológiai cégnek otthont adó, folyamatosan bővülő Tudomány Parkban folyó kutatásfejlesztésekben az ICT hagyományos területei (integrált áramkörök, stb.) mellett egyre nagyobb teret kapnak a kor szellemét tükröző kezdeményezések, biotechnológia és „zöld” infokommunikáció.
Írta: Kömlődi Ferenc
