Ma már annyival egyszerűbb a helyzet, hogy a fontos dokumentumokat - fotókat és egyéb adatokat - felhőbe lehet pakolni. Ebben az úgynevezett felhőszolgáltatók segítenek, melyek közül a legismertebbek a Google Drive, a Microsoft Onedrive vagy a Dropbox. Ezek a tárhelyek lényegében bármekkora helyet adnak, de mérettől függően pénzt kérnek a szolgáltatásukért. Vannak ingyenes méretek és olyanok is, melyekért fizetni kell.
Előnyük még a korábbi számítógéphez kötött fájlokkal szemben, hogy bárhonnan elérhetőek.
Hasonlóan működnek, mint az online fizetés. Legyen a bankszámlánk a felhőszolgáltatás, az ehhez tartozó „bankkártyánkkal” pedig bárhol és bármikor tudunk fizetni. Ma már akár az okoseszközökbe - például okostelefonba vagy okosórárba költöztetett - bankkártyával is működik a fizetés. A készpénz ezt nem tudja. Hiába van ott valakinél, ha mondjuk elfogy külföldön az utazásra vitt keret, akkor nincs tovább.
A munkát az is megkönnyíti, hogy megoszthatók a kollégákkal vagy családagatokkal, ismerősökkel.
Ezen kívül a felhőben lévő adatok sose tűnnek el. Ez a régi vincseszteres módszerre nem feltétlen volt igaz, mert tönkremehetett az alkatrész.
A felhőszolgáltatások sikerét többek között a Microsoft szoftvermamut számai is bizonyítják. Az amerikai vállalat az üzleti évének tavaly decemberben zárult második negyedévében összesen közel 52 milliárd dolláros (mostani árfolyamon 18 ezer milliárd forintos) árbevételt generált. Ez 20 százalékos növekedést jelentett éves szinten. Ugyanakkor a felhőszolgáltatásokból származó bevételek jóval dinamikusabban, 32 százalékkal nőttek. Így 22,1 milliárd dollárt tettek ki.
A felhőszolgáltatások felfutásában szerepet játszott a járvány is, hiszen a pandémia alatt sokan váltottak home office-ra, amely kényelmesebb, hatékonyabb lett a felhőmegoldásoknak köszönhetően. A szabadúszók, freelancerek (például újságírók, grafikusok) számára szintén kézenfekvő megoldás lett a felhő használata.
A különböző szolgáltatóknál rendszeresen változhatnak az árak. A magyar felhasználóknak számolniuk kell az árfolyam változásával is, a szolgáltatók ugyanis dollárban vagy euróban számolják ki a csomagok árát, így a forint erősödése és gyengülése befolyásolhatja a díjakat. Aki belevágna a felhőzésbe, mindenekelőtt böngéssze át a különböző szolgáltatók (pl. Google, Microsoft, Dropbox) árait és azt is, hogy mit kap mindezért, így lehet kiválasztani a leginkább megfelelő megoldást. Érdemes odafigyelni, mert egy-egy szoftvercsomaghoz, például a microsoftos Windows- vagy Office-előfizetéshez jár “ingyenesen” plusz tárhely.
