Soha nem volt kérdés, hogy a videojáték azt valamiféle fizetős terméknek szánták. Amatőr fejlesztők, kalózok, ingyen elérhető bemutatórészek és nem hivatalos másolatok a műfaj kezdete óta léteznek, de egyik sem rengette meg a játékok termékenységét. A két rendszer egymás mellett tudott működni. A fiatalok nagyban cserélgették a játékokat a legendás Csokonai Művelődési Ház számítógépes klubjában, de közben lehetett venni "műsoros" kazettán és lemezen fizetős programokat is a Novotrade-nél.
Ez a logika sokáig változatlan is maradt. Először akkor jelent meg új üzleti modell, amikor a kilencvenes évek végén az otthoni szélessávú internet elterjedésével megjelentek az első többszereplős szerepjátékok (MMORPG), mint például World of Warcraft. Ezekért a játékosok már az alapszoftver megvásárlása mellett havi díjat is fizettek. Nem a World of Warcraft volt az első ilyen. E a legismertebb ebben a ligában, amelynek a mai napig is jönnek ki frissítései.
Havi díjért orknak lenni
Az MMO-kkal megjelent a digitális rezsi, sokkal hamarabb, mint más területeken. Már akkor volt előfizetős játék, amikor a zeneipar még a kalózokkal küzdött, és még szó sem volt arról, hogy egy kis startup postán küldene ki műsoros DVD-ket, nem hogy ugyanez a startup - a Netflix - streaming szolgáltatást indítana.
Az előfizetős programok mellett bőven voltak még internetet és folyamatos kapcsolatot nem igénylő, nagy stúdióktól származó játékok (ezeket hívja a szakma AAA-játéknak) bőven. A két modell megélt egymás mellett.
Játékbolt, digitális verzióban
A következő izgalmas lépést a digitális játékboltok megjelenése hozta, amelyekbe ingyen regisztrálhattak a felhasználók. A játékgyártók, legyen szó kis cégekről vagy nagy stúdiókról, elérhetővé tehették itt a programjaikat. Azzal, hogy a terjesztés problémája és a fizetési rendszer üzemeltetésének a gondja lekerült a csapatok válláról, forradalmi változás történt. Hirtelen megérte közepes méretű, közepes árazású kísérleti játékokat gyártani. Ezek nem rendelkeztek olyan hosszú történettel - vagy egyáltalán nem rendelkeztek történettel, mint ahogy a sakk sem mond el semmit - viszont bátrabban próbálkoztak új ötletekkel. A független (indie) programozók életét az tette még egyszerűbbé, hogy nem csak a PC-ken, de a konzolokon is nyílt olyan boltfelület, ahol a kisebb stúdiók munkái bemutatkozhattak.
A következő lépést, ami továbbra sem az előfizetés felé visz közvetlenül, a mobilos appboltok megjelenése jelentette. Ezekben először ötletes kis játékokat lehetett venni többnyire kis stúdióktól, majd megjelentek a nagyobb cégek és a klóngyártók is. Az ideális állapotok nem tartottak sokáig. Egy kisebb stúdió a játékokért 1-2 dollárt kérhetett, ha a játék ezerszámra fogyott, ez még jó bevételnek számított, de a mobilplatformok tulajdonosai az alacsonyabb árak felé terelték őket, a klónozócégek pedig az ötlet tesztelésébe és fejlesztésbe fektetett idő megtérülését rontották el. Csupán néhány év kellett ahhoz, hogy virágzó, izgalmas hely helyett unalmassá váljanak a mobilos appboltok.
Így lesz piac újra a turkálóból
A helyzet odáig romlott, hogy a 2010-es évek végére a két nagy mobilos platformon megjelentek az előfizetéses játékkönyvtárak. Ezeket nem az Apple vagy a Google találta fel, az ötletet kölcsönvették a korábban ébredő Microsofttól és Sonytól. Mindkét cég konzoljai mellé vásárolható olyan havidíjas csomag, amivel jár egy, az előfizetés élettartama alatt ingyenesen játszható játékokból álló könyvtár. Ezek annyira hasonlítanak a valós könyvtári élményre, hogy még frissül is a kínálat, így az ügyfél érdekelt abban, hogy az "olvasójegyét" folyamatosan érvényesen tartsa.
Az Apple Arcade nevű szolgáltatása havi 5 dollárba kerül, vagy ingyenesen jár, ha az ember egy-két egyéb szolgáltatást is vásárol a cégtől. Szóval létezik csomagajánlat zene-, film- és játékelőfizetésből, még akkor is, ha a korábbi digitális rezsi cikkekből tudjuk is, hogy önmagában az Apple filmes szolgáltatásából egy hónap alatt meg lehet nézni mindent. A Google Play Pass nevű 1900 forintos előfizetése is ugyanarra utazik: reklámmentes, jó minőségű, az ügyfelek adatait el nem lopó játékokat kínál az előfizetőknek. Ráadásul ez elérhető a családi csoport részére is, így viszont már évi 11500 forintért öt ember havi játékigényét fedi le a szolgáltatás. Feltételezve, hogy a család minden tagja Android platformon van. Az ötlet megtetszett a Netflixnek is, így a házi videotékához is járnak már Android játékok. Nem bonyolultak, nem ismertek, de arra megfelelőek, hogy az ember a villamosra várva ne a kígyós játékot nyomogassa.
A terület két erős játékosa természetesen a Sony és a Microsoft. A Playstation Plus-ban hétszáz játékot kapnak az előfizetők havi kilenc euróért. Ráadásul ezek nem csak olcsó vagy ismeretlen címek, bőven akadnak köztük ismert sorozatok korábbi epizódjai is. Igaz, a csomag igénybe vételéhez meg kell vásárolni egy Playstation konzolt, amiből a legújabb ötös verzió 190 ezer forintba kerül, ha az ember a távoli jövőben, az ellátási láncok helyreállásakor szeretné birtokba venni a játékgépet, ha pedig azonnal hazavinné a konzolt, akkor akár 280 ezer forintot is fizethet.
A Microsoft Game Passból van drágább és olcsóbb verzió is, de még a drágább se kerül 15 dollárnál (durván 5400 forint) többe havonta. Ez ráadásul elérhető PC-s ügyfelek számára is és több mint száz játékot kínál számukra. A lista pedig a Microsoftnál is havonta bővül. Az ajánlat közvetlenül nem hasonlítható össze a Sonyéval, mert merőben más programokat tartalmaz a két könyvtár. A vásárlónak magának kell eldöntenie, hogy milyen konzolt tervez, melyik játékgépre érhetők el a kedvenc játékai. Legalább ennyire befolyásolhatja a döntést, hogy az ember baráti köre melyik platformot választotta: senki nem akar az egyetlen playstation-os lenni egy csapat xboxos között, mert ez jelentősen csökkenti a közös játéklehetőségek számát.
Béreljen felhőt játszani
Az utolsó logikus lépés alig egy-két éve következett be a területen. Ahogy filmet és zenét is streamelünk, úgy megjelent a piacon a játék streaming. Ennek köszönhetően olyan gépeken is lehet profi grafikájú játékokat futtatni, amelyeknek a hardvere ezt nem tenné lehetővé. Az Xbox Game Pass Ultimate havi 15 dollárért (5400 forint) teszi lehetővé ezt. Ehhez a fent emlegetett játékkönyvtár és az Android eszközökön való játékfuttatás is jár egyszerre.
Az Nvidia videokártya-gyártó GeForce Now szolgáltatás havi 5 dollárról (1800 forint) indul, de ha komolyabb grafikai teljesítményre vágyunk, akkor havi 20 dollárra (7200 forint) is felmehet. A csomag trükkje, hogy csak nyolcvan játék jár hozzá, ellenben olyan programokkal is bővíthető, amiket az ember különböző digitális játékboltokban (Steam, Epic, UPlay) megvásárol.
