A Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia megnyitóján Rajnai Zoltán hozzátette: az új magyar kiberbiztonsági stratégia mellett egy akciótervet is szeretnének elfogadtatni, amely a feladatokat, határidőket, felelősöket is tartalmazza majd.
A kiberkoordinátor szerint a Magyarországon tavaly első alkalommal megrendezett kiberbiztonsági konferencia is hozzájárult ahhoz, hogy közelebb hozzák egymáshoz a piaci és az állami szektort, s ily módon erősítsék Magyarország kibervédelmét.
Ezen felül Rajnai Zoltán fontosnak nevezte a gyermekvédelmi munkacsoport kiberbiztonsági területen végzett munkáját. Elmondta azt is, hogy komoly munka előtt áll a bankbiztonsági munkacsoport is, amely a közeljövőben tervezett következő ülésén a bankszövetséggel együttműködve egyezteti majd a bank- és állami szektor közös érdekeit.
Az európai kiberbiztonsági hónap magyarországi kampánynyitó rendezvényén Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (KBSZ) főigazgatója is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a kiberbiztonság területén eredményeket érjenek el, fontos az együttműködés. Az állami- és magánszektornak, az egyetemi szférának, a szakembereknek, fejlesztőknek, felhasználóknak együtt kell dolgozniuk. Erre hívja fel a figyelmet a konferencia idei mottója is: "A kiberbiztonság közös felelősségünk".
A KBSZ főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett Teller Ede idézetére, aki azt mondta: "az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani". Szabó Hedvig ehhez hozzátette: nem csak a számítógépekhez, azok biztonságához is érteni kell.
Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2012 óta minden év októberében nemzetközi kampányt szervez európai kiberbiztonsági hónap témában.
Szabó Hedvig elmondta az idei rendezvények kiemelt témakörei: az otthoni kiberbiztonság, a munkahelyi kiberbiztonság, az internetkapcsolattal működő úgynevezett IoT (Internet of Things) eszközök valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos készségek fejlesztése.
Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetője elmondta, a legújabb tanulmányok szerint 2022-re uniós szinten 350 ezer kiberbiztonsági szakember fog hiányozni, míg globális szinten ugyanez a szám 1,8 millió lehet. Ezért az oktatás területén, a szakemberek képzését érintően is jelentős beruházásokra van szükség.
Az NKI vezetője szintén a humán vagyis emberi tényező kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy felmérések szerint az uniós lakosság 71 százaléka osztott meg magáról valamilyen személyes adatot az interneten. Több mint 60 százalék kapcsolattartási adatokat, nevét, születési idejét, személyiigazolvány-számát is megosztotta. Ezek mellett 40 százalék körüli volt a hitelkártya-, bankszámlaadatokat megosztók aránya is - tette hozzá.
A szakember azt is kiemelte, hogy a magyarországi nagyvállalatok mintegy fele, míg a kis- és középvállalkozások közül 10 százalék alatt van azok aránya, akik foglalkoznak IT-biztonsággal. Ezek is azt mutatják, hogy a magyarországi kiberbiztonság erősítésében van még hova fejlődni - jegyezte meg.
Bencsik Balázs kitért arra is, hogy az előrejelzések szerint 2020-ra több tízmilliárdnyi IoT eszköz fog működni a világban. Egyre inkább ezen - a kiberbiztonság szempontjából veszélyeztetettnek számító - eszközök puszta léte határozza majd meg életünket.
Az NKI vezetője szerint a kockázat folyamatosan nő. Példaként említette, hogy a kiberbűnözés folyamatos emelkedést mutat: 2013 és 2017 között ötszörösére nőtt a kiberbűnözés gazdasági hatása; 2019-re pedig újabb négyszeres növekedést prognosztizálnak - tette hozzá.
Elmondta, csak a zsarolóvírusos támadások száma 300 százalékkal növekedett az elmúlt időszakban. Csak a májusi wannacry néven ismert támadás 150 országot - köztük Magyarországot is - és 190 ezer rendszert érintett - ismertette Bencsik Balázs.
Jövő év végére elkészülhet az új kiberbiztonsági stratégia - jelentette be Magyarország nemzeti kiberkoordinátora kedden Budapesten. Rajnai Zoltán megjegyezte: a kibertérben, kiberbiztonságban nehéz hosszútávú stratégiát gyártani, mivel az informatikában már 3-4 év is hosszútávnak számít. Ezen felül emlékeztetett arra, hogy uniós szinten több Magyarország kiberbiztonsága szempontjából is meghatározó szabályozást hoztak, mint például az uniós kiberbiztonsági stratégia, az európai hálózatbiztonsági irányelv, s az általános adatvédelmi rendelet.
