„Az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a beteg választása az elsődleges, a beteget fogja követni a pénz” - mondta Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) stratégiai főosztályának vezetője az MTI-nek. „Amikor az országos nyilvántartásban az látja majd az OEP, hogy például gerincműtétre az egyik intézményben 50 nap a várakozási idő, míg egy másik intézmény listáján sokkal több beteg mellett 250 nap a várakozási idő, akkor ahhoz az intézményhez teszik a kapacitást, amelyhez a betegek ragaszkodnak”.
Mint kifejtette, az OEP által kezelt új rendszerben meg tudják majd nézni azt is, hogy a várólistán tartózkodás 250 napja alatt mennyit kellett terápiára költeni, a betegnek mennyi fájdalomcsillapítóra, gyógyszerre volt szüksége, milyen krónikus ellátásban részesült, mennyi táppénzes napot vett igénybe. Az ezekre fordított költségeket összemérik a műtéti, illetve az annak elvégzéséhez szükséges költségekkel. A főosztályvezető szerint ennek eredménye az lehet, hogy az OEP-nek jobban megéri, ha az intézménynek a műtétek elvégzésére adnak többletforrást.
Kiss Zsolt kiemelte, hogy van, ahol több évet kell várakozni gerincműtétre, mert oda mennek a betegek, ezért az OEP átcsoportosítja a kapacitásokat, hogy ezek az egyenlőtlenségek megszűnjenek. Mindeközben a várólista vezetésére vonatkozó alapszabályok nem változnak, ugyanakkor szigorúbb lesz a rendszer.
A szakember észrevétele szerint több intézményben azt tapasztalták, hogy eddig is precízen vezették az intézményi várólistákat, több helyen volt viszont példa arra, hogy a várakozó betegek sorrendjét nem szakmai indokok alapján változtatták meg. Több intézményvezető éppen ezért örül az új, transzparens rendszernek, amely a lehetőségét is kizárja, hogy az orvosok nem tisztán szakmai indokok alapján, hanem esetleg más érdekek, például hálapénz fejében soroljanak valakit előrébb a listán.
