A KIM közleménye szerint az elmúlt években a gazdasági-pénzügyi válság, valamint a lakosság és a vállalkozások körében felhalmozódott adósságállomány miatt jelentősen megnőtt a bírósági végrehajtási ügyek száma. A bírósági végrehajtási eljárás célja az, hogy a pénzköveteléseket behajtsák, illetve a bírósági határozatokban foglalt egyéb kötelezettségek teljesítése is megtörténjen, ha az érintett azt önként nem tenné meg.
A közlemény rámutatott: az eljárás összes szereplőjének – tehát a végrehajtást kérőknek és az adósoknak, valamint az eljárásokban közreműködő hatóságoknak – is az áll érdekében, hogy a végrehajtási eljárások minél ésszerűbb keretek között, költséghatékonyan és eredményesen folyjanak le.
Közlésük szerint ehhez a tervezet számos rendelkezésével hozzájárul, így a végrehajtást kérők követelései nagyobb mértékben térülhetnek meg, az adósok pedig nagyobb mértékben tudnak mentesülni tartozásaik alól. Ugyancsak minden érintett számára elsőrendű fontosságú, hogy mind a végrehajtások költségei, mind az eljárások adminisztratív terhei csökkenjenek – tartalmazza a közlemény. Emlékeztetett arra is: ezt a célt fogalmazta meg a kormány a Széll Kálmán Tervben is: “eredményesebb és költséghatékonyabb végrehajtási eljárásokra van szükség ahhoz, hogy a válságból kivezessük ne csak a hitelezőket, hanem azokat az adósokat is, akik a kötelezettségeiket a lehetőségekhez mérten teljesíteni igyekeznek, és a hatóságokkal együttműködnek”.
A tervezet számos tekintetben pontosítja a végrehajtási eljárás lefolytatásának szabályait. Szigorú határidőkhöz köti a végrehajtást elrendelő bíróságok és közjegyzők, valamint a végrehajtók eljárását, és több területen vezeti be a papíralapú ügyintézés helyett a – mint írták – sokkal ésszerűbb és költséghatékonyabb elektronikus ügyintézést.
A tervezet elfogadásával csökkennek a bíróságok végrehajtással kapcsolatos feladatai: egyszerűbb lesz a végrehajtási kérelmek feldolgozása korszerű kérelemnyomtatványokkal. Az alaptalan végrehajtási kifogások előterjesztésének megelőzésére szolgáló szabályozás lép életbe, megszűnik a végrehajtási kifogás harmadfokú elbírálása, az átutalási végzések jelentős része fellebbezés nélkül végrehajthatóvá válik, és a gyermekátadási ügyekben nem lesz szükséges külön bírósági döntés a végrehajtás módjáról. Ezzel a bíróságok a felszabaduló erőforrásaikat az egyéb bírósági feladatokra fordíthatják.
A tervezett változtatások közül kiemelték az ingóságok és ingatlanok árverésére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztését annak érdekében, hogy az árverések átláthatóan, visszaélések nélkül bonyolódjanak le, s ha más lehetőség valóban nincs a követelés behajtására, akkor legalább egy magasabb árverési vételár elérésével lehessen eredményesebb a végrehajtás. Nem az adósok vagyonvesztése ugyanis az eljárás elsőrendű célja, hanem az eljárás mielőbbi eredményes lezárása – mutatott rá a közlemény.
A törvényjavaslat szélesebb körben teszi kötelezővé az ingóságok elektronikus árverését, ingatlanok esetében pedig kizárólagosan elektronikusan árverést tesz lehetővé, így egyik résztvevő sem késztethet a licitálásból való kimaradásra másokat, a licit menetét pedig a világhálón mindenki követheti.
A vevők szélesebb körű tájékoztatása érdekében bővül az értékesítésre szánt vagyontárgyakról közzéteendő adatok köre. A tervezet az árverésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzésére szolgáló rendelkezéseket is rögzít, és lerövidíti az eljárások végleges lezárását késleltető jogorvoslati eljárásokat.
A fizetést elmulasztó és így az eljárásokat elhúzó, többletköltségeket okozó licitálókkal szembeni vagyoni szankciók következetesen alkalmazandók lesznek, és ennek érdekében a végrehajtóknak hivatalból be kell terjeszteniük az iratokat a bírósághoz. Szigorodnak az árverezésből való kizártság szabályai, átláthatóvá és rendezetté válik a sikertelen árveréseket követő átvételi eljárás során történő árajánlattétel is.
Változnak a végrehajtás elrendelésének költségei is: ha egyetemleges adósok ellen indítanak egyszerre végrehajtásokat, akkor nem adósonként kell ennek díját vagy illetékét megfizetni, hanem csak egyszeresen egy minimális összegű kiegészítő díjjal. Ez a lakáshitelesek ügyeiben is csökkenteni fogja a végrehajtási költségeket, mivel hitelviszonyokban gyakran előfordul, hogy az adóstársak ellen egyszerre indítanak végrehajtásokat – tartalmazza a közlemény.
A kényszerértékesítési kvóták miatt kevesebb árverés lesz az elkövetkezendő években, az elárverezett ingatlanokból kiköltöző, az ingatlant a megfelelő állapotban az új tulajdonos rendelkezésére bocsátó adósok pedig a tervezet értelmében visszakapják az ingatlan vételárának egy részét – írták.
