„Szeretünk bonyolultan fogalmazni akkor, amikor egyszerűen is lehetne” – mutatott rá a problémára. Szmetana György szerint ugyanakkor további probléma, hogy a szabályok megfogalmazása nemcsak személytelen, de a nyelvhelyességnek sem felel meg.
Az érthetetlen megfogalmazás mögött emellett az áll, hogy a közigazgatási rendszer állandó változásban van, elég csak az utóbbi évek eseményeire visszaemlékezni: a 2007-ben bevezetett regionális rendszert 2010-ben ismét a megyei váltotta fel, 2013-ban létrejöttek a járási hivatalok, majd 2015-ben az integráció újabb változásokat hozott, amelyek idén tovább folytatódnak – mondta Józsa Fábián. Hozzátette: a kormányzati szerkezeti struktúra szintén ciklusonként változik, így szinte lehetetlen követni.
Gyergyák Ferenc szerint további minőségi romláshoz vezet a mostanában jellemző törvénykezési dömping. „2015-ben több mint 1500 jogszabály született, amit már sem a jogalkotók, sem a jogalkalmazók nem tudtak nyomon követni” – mondta. Kiemelte, hogy a jogszabályoknak két alapvető hibája lehet: vagy túl tömör vagy túl hosszú és emiatt érthetetlen a szövegezésük.
Bár a jogalkotás alapvető szerepe reagálni és esetenként a társadalmi változások elébe menni, a mai rohanó világban a törvényalkotás mindinkább formálissá válik – véli Józsa Fábián. „Általános parlamentáris válság figyelhető meg, hiszen amikor egy törvényre csupán fél ülésnap jut, a képviselők képtelenek ekkora adattömeget feldolgozni és azokról belátásuk szerint dönteni.” Mint rámutatott, az arany középutat kellene megtalálni annak érdekében, hogy a szabályozás iránti folyamatos igényt úgy tudják kielégíteni, hogy lassabban, időtállóbb törvényeket tudjanak meghozni, hiszen ma a magyar jogszabályok harminc százaléka az egy évet sem éli meg.
A fenti probléma megoldásában nyújthatnak segítséget a kodifikátorok, azonban mint arra a szakemberek felhívták a figyelmet, hiányzik a megfelelő szakirányú továbbképzés. Azonban alkalmazásuk a minőségi jogalkotás egyik elengedhetetlen feltétele lenne.
A közigazgatás nyelvezetének megértése sokszor nemcsak a hétköznapi emberek, de a hivatalban dolgozók számára is nehézséget okoz. Ennek fő oka a törvénykezés felgyorsulása és a közigazgatási rendszer folyamatos változása. A Rádió Orient által megkérdezett szakemberek szerint ezen első körben megfelelő szintű kodifikátor-képzéssel, majd az ezt elvégző tapasztalt szakemberek alkalmazásával lehetne segíteni. A magyar emberek alapvetően azért nem értik a közigazgatás nyelvét, mert annak szóhasználata nem a magyar nyelvből ered – véli Gyergyák Ferenc, aki emlékeztetett rá, hogy a közép- és az újkorban hazánkban a latin és a német volt a hivatalos nyelv, amelynek jellege, képzőinek használata máig megmaradtak a törvények szövegének megfogalmazásakor.
