2020-ra válhat általánossá az olyan sávszélességű internet-hozzáférés, amely már nemcsak elvben, hanem gyakorlatilag is képes eljuttatnia a televízióhoz hasonló mennyiségű tartalmat a felhasználókhoz - mondta Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese a Korrektúra konferencián, Balatonalmádiban. A szélessáv jövőjéről szóló beszélgetés tagjai egyetértettek abban, hogy az internet folyamatosan veszi át a televízió helyét az emberek életében.
Az elnökhelyettes elmondta, hogy az Európai Unió digitális menetrendje szerint 2013-ra kell mindenkinek alapvető szélessávú internethozzáférést biztosítani, de sok teendő áll még a hírközlésben a hatóság és a piaci szereplők előtt az infrastruktúrafejlesztés terén ahhoz, hogy lehetővé váljon, hogy az internet is hasonló mennyiségű tartalmat legyen képes ténylegesen eljuttatni a felhasználókhoz, mint jelenleg a televízió.Elmondta azt is, hogy a 10 és 18 év közötti korosztály már több időt tölt a világháló használatával, mint televíziózással, azonban az életkoruk előrehaladtával ugyanők passzívabbá, a televízióval szemben befogadóbbá válnak. Ezzel együtt azonban az internet használata továbbra is jelentős mértékben jelen lesz az életükben.
Gazda Albert, az Origo és Dévényi István, a Hirado.hu főszerkesztője azonban megfordíthatatlan trendnek tartotta az internet előretörését. Dévényi István ugyanakkor sajnálattal beszélt arról, hogy az internetes felületek kevésbé vállalkoznak valódi tartalom-előállításra: a tartalmak 90 százalékát a nemzeti hírügynökség hírei adják.
Gazda Albert a tartalom-előállítással kapcsolatban azt mondta: elképzelhető, hogy a finanszírozási források beszűkülése miatt hamarosan a hagyományos módon már nem működtethetők az internetes szerkesztőségek, lehetséges, hogy ezzel a saját szerkesztőségének is szembe kell néznie.
A valóságshowkat elemző beszélgetés során szociológiai vizsgálatok elvégzését javasolta a médiahatóság számára a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója. Zsolt Péter médiaszociológus zsákutcás mérésnek nevezte a jelenleg folyó vizsgálatokat: így például a cigarettázás vagy az alkoholfogyasztás gyakoriságának számolását.
Szerinte a műsorok alapproblémája, hogy olyan struktúrát teremtenek a szereplők között, amelyben ellenségeskedésre kényszerítik őket. A szociológus ezt erkölcstelen játéknak nevezte, amelynek hatásmechanizmusát szerinte vizsgálni kellene.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója erre válaszolva elmondta, hogy a csatorna már este kilenc órától sugározza ezt a vitatott műsorát, és azt is megjegyezte, hogy a produkció létét "a társadalmi érdeklődés" is indokolja.
Kövecses Ágnes, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tudományos munkatársa erre reagálva elmondta: a hatóságnak nem feladata, hogy mély összefüggésben vizsgálja a valóságshowkat, de a törvény betartását folyamatosan ellenőrzi.
