Michelle Espinoza azt hitte egyetlen fotó fogja tönkretenni vállalkozását. Egy általa készített, eladásra szánt gyöngy karkötő fényképét töltötte fel a Pinterest nevű közösségi képmegosztó weboldalra. Áprilisban 10 napon keresztül bárki, aki rákattintott erre a képre vírus töltődött le a számítógépére, vagy át lett irányítva egy pornográf tartalmú oldalra.”El sem tudom képzelni, mennyi potenciális vásárlót vesztettem ez idő alatt”- fűzte hozzá Espinoza.
Két évvel ezelőtt a Pinterest debütálásának idején még az e-mail fiókok voltak a spamek fő célpontjai. Ezekben az üzenetekben általában hihetetlen sikeres diétákról, szexuális termékekről, hatalmas nyereményesőről olvashattunk. Azóta több e-mai fiók is képes megszűrni ezeket a típusú üzeneteket. Ezen okból kifolyólag a spam küldők napjainkban már a szociális médiát tűzték ki célpontul, melyek általában nem készültek fel ezen kéretlen weboldalak elleni védekezésre. A szociális média alapú spam sokkal hatékonyabb eszköz lehet az e-mailes verziónál – állítja Mark Risher, az Impermium spam-kereső szoftvereket áruló cég vezérigazgatója. Ma a spamek 40 százaléka már közösségi felületeken jelenik meg Risher szerint. A közösségi oldalakon küldött üzenetek 8 százaléka spam, ez körülbelül kétszerese a hat hónappal ezelőtti mennyiségnek. A spamelők voltaképpen a közösségi oldalak alapfunkciójának számító megosztásokon keresztül terjesztik üzeneteiket. Ha az üzenőfalon egy spamre kattintunk, valószínűleg arra kér minket, hogy előbb likeoljuk, vagy osszuk meg a hivatkozást, esetleg engedélyezzük a profilunkhoz való hozzáférést. A Facebook és a Twitter programozói, illetve adatvédelmi munkatársai már dolgoznak a probléma kiküszöbölésén.
Februárban a Facebook beperelte az Ascend Media reklámhálózatot, azt állítva, hogy a cég kéretlen üzeneteket küldözgetett a közösségi oldal felhasználóinak. Ezen üzenetekben egy közhelynek számító tipikus szöveget olvashattunk: „Megdöbbentő videó következik! Lájkolja az oldalt a videó megtekintéséhez!”. A linkre való kattintás során a felhasználó tulajdonképpen a spamet lájkolta és egyúttal meg is osztotta, a szakértők ezt hívják „likejackingnek”. Februárban legalább 280 ezer felhasználó esett a likejacking áldozatául. A tárgyalás szerint az Ascend 1.2 millió dolláros havi bevételeinek 80 százaléka a Facebookon terjesztett spamekből származott. A vállalat tagadta az említett vádakat. Májusban lezárták a tárgyalást az Ascend 100 ezer dolláros büntetést kapott.
Áprilisban a Twitter is beperelte a Skootle, valamint a JL4 Web Solutions vállalatot, illetve további öt magánszemélyt, mivel úgy vélte, hogy ők a felelősek azon spamekért, melyek miatt néhány felhasználó törölte profilját az oldalról. A Twitter, állítása szerint több mint 700 ezer dollárt költött a vádlottak által generált spamek elleni védekezésre. A Skootle tagadja vétkességét. A JL4 egyelőre még nem reagált a vádakra.
A Pinterest arra buzdítja felhasználóit, hogy figyelmeztessék ismerőseiket a spamekre, mielőtt azok elterjedhetnének. Áprilisban már felkerült egy blog bejegyzés is, amely a „Report pin” gomb használatára ösztönzi a felhasználókat, aminek a segítségével könnyebben kiszűrhetik a spameket. Azonban az oldalon gyakran fényképekhez csatolt linkek formájában rejtik el a spameket, melyek így nehezebben kiszűrhetőek. Összegzésként kijelenthető, hogy az e-mailes spamek korszaka hamarosan lezárul. A spamelők a Facebookra, Twitterre, Pinterestre és más hasonló közösségi oldalakra koncentrálnak majd.
