A résztvevők közül, ugyanis többen választották a robot utazási ügynököt, mint a hús-vér változatot, amint a bankkártya-adatokról és személyes információkról volt szó.
S. Shyam Sundar, a kutatás vezetője ezt azzal magyarázta, hogy az emberek zöme úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia vagy robot nem tud visszaélni a kapott infókkal, nem tud pletykálni és nem tudja továbbadni senkinek, hiszen erre képtelen, mivel egy gépről van szó. Ezutóbbi vélekedést az angol a „machine heuristic” kifejezéssel is illeti, ami az emberekkel szemben támasztott bizonytalanságot és a robotokkal szembeni maximális bizalmat takarja.
„A tendencia, hogy az emberek inkább a robot utazási ügynökben bíztak jobban, mint az emberben, azok körében volt még magasabb, akik a machine heuristic nézetet vallják” – mondta a kutatás vezetője. „Akik viszont nem hisznek ebben az elvben, azok számára mindegy volt, hogy embernek vagy robotnak adják ki a személyes adatokat” – tette hozzá.
A gépekkel szemben támasztott nagyobb bizalom annak tudható be, hogy az emberek túlnyomó része egyszerűen elfeledkezik arról, hogy a robotok és az MI másik oldalán is csak emberek ülnek, akiknek szintén van hozzáférésük a beérkezett információkhoz.
Sundar szerint a kutatás jó figyelmeztetés arra, hogy az ember tudatát még jobban tágítsák, már ami az online jelenlétet és a mesterséges intelligencia, robotika alapvető működését illeti, azaz, hogy ott is emberek ülnek a gép másik oldalán.
