Az NMHH internetmérő szolgáltatásán, a Szélessáv.net-en a beérkező sok, valós idejű adat alapján jól felrajzolható az ország tényleges szélessáv-ellátottsága. Az elmúlt két évben az ingyenesen igényelt felhasználói mérőeszközön 2,3 millió mérést, a weboldalon keresztül a regisztrált vagy anonim fogyasztók 420 ezer szoftveres, míg az NMHH mérőautói mintegy 3,5 millió mérést végeztek Magyarország egész területéről, így a rendszer összesen közel 3500 települést érintő összegyűjtött adatot őriz.
Az oldalra naponta több mint ezren látogatnak el, a le- és feltöltési idő mellett pedig mérni lehet a késleltetési időt is, amelynek túl magas értéke az internetes élő beszélgetésben vagy online játékoknál okozhat problémát.
Hogyan ellenőrizhetők a szolgáltatások?
Ez három módon tehető meg: egyrészt anonim mérést lehet végezni az oldalon (Kihagyom és mérek gomb), másrészt regisztráció után kényelmesen hozzáférhetők a fogyasztók múltbeli mérései is (mindkét esetben mobiltelefonon és asztali gépen is megtehetők). Emellett ingyenes mérődoboz is igényelhető az NMHH-tól a honlap Hardverpartner rovatában, ami a nap minden szakában automatikusan mér olyan időszakokban is, amikor nincs forgalom az otthoni hálózaton, így még pontosabb eredményt ad. Eddig 246-an éltek ezzel a lehetőséggel.
Mérődoboz által plusz információk nyerhetők arról, hogy az internetszolgáltató korlátoz-e bizonyos szolgáltatásokat, például a bitTorrentet, a http- vagy az SSH-adatátvitelt, az online videolejátszást és egyes e-mail alkalmazásokat.
A mérődoboz regisztrálja a csomagvesztést és a késleltetésingadozást is, amelyek a hang- és a képi tartalmak minőségének változásait, illetve a hálózatokban kialakult torlódásokat mutatják meg. Ezek a hálózatsemlegességet tesztelő plusz lehetőségek az év végétől már a Szélessáv.net oldalon keresztül is mérhetők lesznek az NMHH saját fejlesztésű szoftverével. A hatóság emellett mérőautókat is bevet az adatgyűjtéshez, a mobilinternet-szolgáltatás minőségének méréséhez. Minden beazonosítható mérés eredménye – akár az NMHH-tól, akár a felhasználóktól származik – bekerül a mérőrendszer adatbázisába, az összesített eredmények pedig elérhetők Szélessáv.net oldalon.
A mérőpontok nem reprezentatív adataiból többek között kiderül, hogy a mérőpontok háromnegyedénél lehet hozzáférni ténylegesen a szolgáltatók által kínált le- és feltöltési sebességhez.
A szolgáltatók zöménél ugyanakkor nagy a sebességingadozás a hálózat technológiájától (ADSL, koax, optika), a napszaktól és a hálózat leterheltségétől függően, és csúcsidőben a mért értékek elmaradtak a kínált sebességértékektől: 20 és 21 óra között a meghirdetett letöltési sebesség átlagosan mindössze 82 százaléka mérhető.
A késleltetési idő növekedése magára a hálózati technológiákra, valamint a hálózatban esetleg előforduló torlódásokra vezethető vissza. A másodperc ezredrészében (msec) mért késleltetések jelentős várakozási időt jelenthetnek a gyakorlatban az adatok letöltésekor vagy online beszélgetésekkor.
A technológiák szerinti elemzés alapján az esetek 65-70 százalékában a döntően optikai hálózatok késleltetése tipikusan 1-5 msec, a koaxiális hálózatoké tipikusan 6-12 msec, míg az ADSL-technológiára épülő hálózatok tipikusan 18-30 msec késleltetést okoznak, de itt a legnagyobb a szórás is. A technológiától függő késleltetési időt tovább növelheti a hálózatban esetlegesen előforduló torlódások hatása, amely során néhányszor 10 msec, szélsőségesebb esetekben akár több 100 msec késleltetési idő növekedése is kimutatható.
