Love az amerikai vádak szerint 2012-ben és 2013-ban kiberbetörések sorát követte el a célba vett amerikai ügynökségek ellen.
A 2003-ban kelt, a ratifikációs folyamat után 2007-ben életbe lépett brit-amerikai kiadatási egyezmény alapján a brit kormánynak át kellett volna adnia az angliai Suffolk megyében élő gyanúsítottat az Egyesült Államoknak, ám a londoni felsőbíróság hátfői jogerős végzésében helyt adott Love fellebbezésének.
Lauri Love jogi képviselői szerint védencük az autizmus egyik formájának tekintett Asperger-tünetegyüttestől szenved, és az ezzel járó mentális kondíció hajlamossá tenné őt az öngyilkosságra, ha amerikai börtönbe kerülne.
Az ügyet felkaroló védők szerint az amerikaiak által megfogalmazott vádak alapján Lauri Love-ra aránytalanul súlyos, akár 99 évi börtönbüntetést is kiszabhatnának az Egyesült Államokban.
Nem ez az első eset
A londoni felsőbíróság eljáró tanácsának hétfői végzése kimondja mindazonáltal, hogy ha az angol-walesi ügyészi szolgálat vádat emel Love ellen az amerikai hatóságok vádjai alapján, akkor a hacker Nagy-Britanniában bíróság elé állítható.
A brit-amerikai kiadatási egyezmény brit emberi jogi szakértők régóta hangoztatott véleménye szerint rendkívül egyoldalú, mivel nem ró egyértelmű bizonyítási kényszert a kiadatást kérő amerikai hatóságokra.
Brit jogi szakvélemények szerint e kiadatási egyezségtől joggal tarthatnak még olyan brit állampolgárok is – például a londoni City befektetési banki szektorában dolgozók -, akik legálisan végzett munkájuk során bármiféle kapcsolatba kerülnek az Egyesült Államokkal, mivel az egyezmény alapján a brit kormánynak nincs sok mérlegelési lehetősége, ha valamilyen jogi kifogás esetén az amerikai fél kiadatási kérelemmel fordul Londonhoz.
Néhány éve mindazonáltal a brit kormány egy szinte ugyanilyen esetben megtagadta egy brit állampolgár amerikai kiadatását.
A jelenleg 51 éves Gary McKinnont, aki szintén Asperger-szindrómában szenved, az amerikai hatóságok azzal vádolták, hogy betört a NASA és a Pentagon számítógépes rendszerébe.
McKinnon, aki az ufókutatás megszállottjaként az interneten keresgélt a földönkívüliek nyomai után, három évig harcolt kiadatása ellen a bíróságokon, ám a londoni felsőbíróság az ő ügyében annak idején elutasította a fellebbezést.
Theresa May akkori belügyminiszter – a mostani brit miniszterelnök – azonban 2012-ben bejelentette, hogy a brit kormány leállította McKinnon amerikai kiadatását, tekintettel a hacker mentális betegségére.
