Az agyat - amelynek megalkotásához előreláthatólag 12 év kell - egy szuperszámítógép stimulálja majd. Egy félkör alakú úgynevezett pilótafülke (cockpit), vagyis egy sebészeti navigációs/vezérlő központ segítségével háromdimenziós képek ezreinek megalkotására lesznek képesek.
Henry Markram
A kutatás vezetője a svájci származású Henry Markram, aki több európai kutatótársával dolgozik a projekten, többek között a Cambridge-i Wellcome Trust Sanger Intézet munkatársaival. Markram elmondta: „Az agy összetettsége, a több milliárdnyi összeköttetésben álló idegsejt jelentősen megnehezíti a működés megértését a tudományággal foglalkozó tudósok számára. A stimulációs folyamat várhatóan megkönnyíti majd a dolgunkat, mely által lehetőségünk nyílik az agy manipulálására és a reakciók mérésére.”
Németországban egy Düsseldorf-i laboratóriumban alkotják meg a háromdimenziós képeket az agyról, amelyek felhasználásával a kutatók képesek lesznek megvizsgálni a különböző részeket, illetve azt, hogy ezek a részek miként kommunikálnak egymással. A kutatás célja a neurotudománnyal kapcsolatos eddigi eredmények egy platformba történő integrálása.
Évente körülbelül 60 ezer oldal tudományos anyag gyűlik össze a témában. A projekt már kapott némi támogatást az Európai Uniótól, valamint a következő hónapban döntenek a további 1 milliárd eurós támogatás ügyében. Ha a kutatás sikerrel jár, akkor drámaian lerövidülhet egy-egy adott gyógyszer engedélyezési folyamata, mivel nem lenne szükség kísérletek sorozatára, megnyílna az út az intelligens robotok és számítógépek világához.
Azonban számos aggály merült fel a manipuláció következményeivel, illetve az önállóan gondolkodni képes számítógépekkel kapcsolatosan. Németországban a sajtó máris „Frankenstein csapatként” emlegeti a kutatócsoportot.
Professzor Markram elmondta: „Ha a kutatás sikeresen záródik, évente 2 milliárd agyi károsodott betegnek nyújthatunk segítséget. Az emberiség számára ez az egyik, a három legnagyobb kihívás közül. Az emberiség szeretné a lehető legtöbb információt megtudni a Földről, az űrről és az agyunkról. Meg kell értenünk mi tesz minket emberré.”
Az elmúlt 15 évben a csapat lelkiismeretes munkájának eredményeként sikerült az agykérgi oszlop számítógépes stimulációja, amely az emlősök agyának egy kisebb része. Emellett patkányok agyát is sikerült stimulálniuk számítógép segítségével. De az emberi agy természetesen egy teljesen másfajta vállalkozás.
Agyunk 100 milliárd idegsejtnek, azaz neuronnak ad otthont. Mindegyikük számítások milliárdjait végzi másodpercenként - nagyjából az asztali számítógépekhez hasonlóan. Ebből következik, hogy a számítógépes agynak 1 billiárd számítást kellene elvégeznie, amihez egy atomerőmű nyújtotta teljesítményre lenne szükség. A szuperszámítógép energiaellátásának megoldása lesz az egyik legnagyobb kihívás a tudósok számára. Az emberi agy nagy része még ismeretlen terület a kutatók számára is, a rejtélyek felfedezése mindenképpen a tudomány végső határait feszegetné. Richard Walker, Markram professzor munkatársa szerint: „ Az emberi agy igen kis mennyiségű energiát fogyaszt, viszont legalább 90 évig működik.”
A különböző agyi megbetegedések a depressziótól kezdve a mentális betegségeken át egészen az idős korban jellemző Alzheimer-kórig – amelyek csak Nagy-Britanniában 800 ezer embert érintenek – napjaink egyre súlyosabb problémájává válnak.
A MailOnline cikke alapján írta: Fodor Péter
