Az információszabadság alapjog…
Az információszabadság a demokrácia egyik alapértéke, az alaptörvényben is rögzített alapjog. Ugyanis az állam és az állampolgárok érdeke is, hogy a közigazgatási szervek birtokában lévő adatokhoz bárki szabadon hozzáférhessen és azokat terjeszthesse – mutatott rá a főosztályvezető. Kiemelte: „mindez a transzparencia szempontjából egy fontos kritérium, hiszen az állampolgárok így láthatnak bele, hogy az állam és az önkormányzatok a különböző beruházásokra hogyan költik el az adófizetők pénzét.”
…de korlátozható
A szükségesség-arányosság mentén azonban az információszabadsághoz fűződő jog is korlátozható, de minden egyes esetben az érintett szerveknek érdekmérlegelési tesztet kell elvégezniük – mondta Révész Balázs. A szervek befolyásolás-mentes működését ugyanis garantálni kell, s ennek érdekében bizonyos adatokat elzárhatnak a nyilvánosság elől. „Ennek maximum ideje a döntés megalapozását szolgáló adatok létrejöttétől számított maximum 10 év.”
Miért fontos a befolyásolás-mentes működés?
Mint arra a főosztályvezető felhívta a figyelmet, a közigazgatási szervek hatékony és eredményes működése legalább olyan fontos, mint a nyilvánossághoz fűződő érdek. Márpedig az állami és az önkormányzati intézmények akkor tudnak jól és hatékonyan működni, ha nincsenek a közvélemény részéről állandó nyomásnak kitéve. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy egy adott döntés meghozatalát érintő egyeztetések, megbeszélések és esetleges viták ne váljanak nyilvánossá.
A döntés megalapozását szolgáló adatok…
Az egyes döntéseket megalapozó, azokat előkészítő ülések jegyzőkönyvei olyan adatoknak minősülnek, amelyek elzárhatóak a nyilvánosság elől. Fontos, hogy ezek a dokumentumok ok-okozati kapcsolatban legyenek a majdani döntéssel és a cél eléréséhez feltétlenül szükségesek legyenek – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A legfontosabb cél, hogy a közigazgatásban az adott döntések nyomásmentesen születhessenek meg– emelte ki.
…és típusai
A döntés megalapozását szolgáló adatoknak két csoportját különböztethetjük meg. Az automatikus nyilvánosság-korlátozás a döntés előkészítésével kapcsolatos adatokat a keletkezésüktől számított 10 évig, de legalább a döntések meghozataláig lehet elzárni a nyilvánosság elől. Azonban egy adott döntés megszületését követően erre a jogra már nem hivatkozhatnak a szervezetek. Ilyen esetben amennyiben felmerül olyan adat, információ, amely egy további döntés meghozatalát indokolja, az is elzárható a nyilvánosság elől.
