Visszatérve a kezdetekre. A 2G-vel indult a mobiltelefonálás útja. Bárhonnan lehetett telefonálni és sms-t küldeni. A hangminőségben komoly javulást hozott a 3G, amellyel már internetezni is lehetett, bár a mai szemmel nézve igencsak lassan. A 4G és az 5G pedig sebességváltást jelent. Hogy mekkora gyorsulásról is van szó? A válasz a következő: a 2G maximális letöltési sebessége 14,4 kilobit / másodperc (kbps) volt. A 4G-nél ugyanez 100 000 kbps, azaz 100 mbps. Ez közel hétezerszeres gyorsulás.
Ezt nehéz a gyakorlatba átültetni, de nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, ha a 2G a gyaloglás, akkor a 4G egy űrhajó a sebesség szempontjából. A gyorsulás és a sávszélesség bővülése miatt egyre nagyobb csomagok kerülnek az internetre. Az új rendszerek pedig várhatóan búcsút intenek a homokórázásnak. Nem fordulhat elő, hogy egy-egy videót - megfelelő erejű gép esetén - a visszafogott netelérés miatt nem lehet zökkenőmentesen lejátszani.
Mit hoznak az újabb G-k?
A távközlési, telekommunikációs ágazat egyik mamutvállalata, az Ericsson rendszerint elkészíti az úgynevezett mobilitási jelentését, amelyben a vállalat szakértői az elmúlt időszak fejleményeit elemzik és következő évekre készítenek prognózisokat. Az Ericsson szerint 2027-ben globálisan az 5G elterjedtebb lesz, mint a jelenleg futó 4G, és a mobil-előfizetések mintegy 50 százalékát használja majd. Az 5G világszerte történő térhódítását jósolja persze mindenki, így az ABI Research tanácsadó cég is.
A kérdés az, hogy a mindennapi életben ez mit jelent egy-egy mobilos számára. Az egyik magyarországi szolgáltató szerint többek között a mostani 4G-hez képest az 5G
- 10-szer lesz gyorsabb,
- fele akkora lesz az úgynevezett válaszideje, azaz sokkal gyorsabban cserélnek gazdát az adatok,
- továbbá sokkal több embert tud kiszolgálni egy adott területre vetítve. Ez azt jelenti, hogy 1 millió mobil eszközt képes kezelni négyzetkilométerenként, azaz 1 kilométeres körzetben 1 millió okostelefonnak tudná biztosítani a kommunikációt.
A mobilhálózatok tehát felgyorsítják, hatékonyabb teszik a kommunikációt, ám foglalkozni kell az egészségügyi kockázattal is. A mostani ismeretek szerint az 5G technológia nem mondható veszélyesnek. A kérdéssel foglalkoztak a Magyar Tudományos Akadémia szakértői is. A munkabizottságnak tagja volt prof. dr. Kosztolányi György (elnök), dr. Hernádi István, dr. Nagy Lajos, prof. dr. Neményi Miklós, dr. Oberfrank Ferenc, dr. Sáfrány Géza, dr.Thuróczy György.
Állásfoglalásukból többek között kiderül:
“Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évtizedek óta folyó tudományos kutatások és megfigyelések alapján kialakított álláspontja szerint az elektromágneses tér a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz számottevő egészségügyi kockázatokat. Jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok vagy ellenérvek a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerű módon alkalmazó technológiák (pl. 2G, 3G, 4G) egészségkárosító hatásairól, ezért további átfogó kutatások szükségesek a témában. Az 5G technológia egészségre gyakorolt várható hatásai részben megbecsülhetők a korábbi 4G, 3G, 2G technológiák által alkalmazott frekvenciák azonosított hatásai alapján. A WHO folyamatosan monitorozza az elektromágneses terek egészségügyi és környezet-egészségügyi hatásait, amire egy külön projektet is elindított „WHO EMF Project” címmel.”
Források:
https://www.telenor.hu/5g?gclid=CjwKCAiAxJSPBhAoEiwAeO_fP0HtEGbrP2ZP07EIWE6RHfqLX7BeuV-Dc_gXV9qvXNMZ-HT9S2YTaxoCGYcQAvD_Bw
https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2021/5G_allasfoglalas_v.pdf
https://www.ericsson.com/en/reports-and-papers/mobility-report/reports/november-2021
