Az előttünk álló korszakot az is izgalmassá teszi, hogy számtalan korábban futurisztikusnak tűnő technológia bevezetése várható. Ráadásul ezek a forradalmi fejlesztések egyidejűleg és gyors ütemben futnak. „Már látjuk az előzményeket, tudjuk például, hogy az ötödik generációs (5G) mobilhálózat milyen látványos előrelépést hozhat. A szakértők már letették az asztalra azokat a terveket, amelyek bemutatják, hogy milyenek az önvezető autók vagy a jövő okosvárosai” – részletezte a kommunikációs szakember.
A „nagy ismeretlen” mi vagyunk
A digitalizáció azt is jelenti, hogy virtualizáljuk az életünket, kevesebb papírt használunk, jó esetben kevesebb bürokratikus elemmel fogunk találkozni. „Ha a vállalatok fejlesztéseit megnézzük, akkor az látszik, hogy általában sokféle érdekeltségük van sokféle technológiában. A legérdekesebb, hogy az egész egyetlenben van egy nagy ismeretlen tényező, ez pedig maga az ember. Sokszor az embereken dől el, hogy mi az, amit szeretni és használni fognak, melyek lesznek azok az eszközök, mozgalmak, technikai-tudományos innovációk, amelyek aztán beépülnek a hétköznapokba. A mobiltelefon például már rendkívüli módon beépült az életünkbe, és az várható, hogy az okostelefonnak egyre több funkciót adunk majd át, ezzel fizetünk, ezzel intézzük az ügyeket” – sorolta Kánai András.
A mesterséges intelligencia átveheti a városüzemeltetést?
A világszerte urbanizálódó életforma velejárója, hogy egyre nagyobbak és egyre népesebbek a városok. Például Ázsiában, Mexikóban vagy Dél-Amerikában már olyan megapoliszokat találunk, amelyek működése szinte már fenntarthatatlan. Olyan bonyolultak az alapvető rendszerek is, hogy emberi ésszel már nem is lehet mindent megfelelően megszervezni.
Ha a városüzemeltetési, városszervezési feladatokat majd jobban a gépekre, egész pontosan az algoritmusokra tudják bízni, akkor a programok azt is „kisakkozzák”, hogy mikor és hová kell érkeznie a kukásautónak, a vízfogyasztást hogyan lehet optimalizálni, vagy a megújuló energiákat hogyan lehet bekapcsolni a rendszerbe.
A jövőkutató hozzátette: arra is van már több példa, hogy az államok vagy települések inkább új várost vagy városrészeket építenek fel, és ezeknél a „nulláról” könnyebben be tudják építeni az okosfejlesztéseket. A már meglévő városok modernizálásban nem szabad arról megfeledkezni, hogy ezek a települések jóval kevesebb ember és jármű számára jöttek létre, így a fizikai és a korábbi rendszerekből fakadó korlátok a Dolgok Internete (IoT) beruházásoknak is sok esetben határt szabhatnak.
